2026. június 29., hétfő · Társadalom

A ChatGPT-naplókat bizonyítékként használták az LA-i tűzvész perében, de az esküdtszék nem győződött meg

A Los Angeles-i Palisades tűzvész ügyében Jonathan Rinderknecht ellen gyújtogatás vádjával indított perben az ügyészség a hagyományos bizonyítékok – iPhone-helyadatok, kamerafelvételek, tanúvallomások – mellett a vádlott ChatGPT-beszélgetéseit is felhasználta. Az ügyészek szerint Rinderknecht tűzről készíttetett képeket a chatbottal, dühéről kérdezte, és azt firtatta, hogy vádolható-e valaki, ha a cigarettája okoz tüzet. Az esküdtszék azonban nem találta meggyőzőnek ezeket a naplókat: 10-2 arányban a védelem mellett szavaztak, így a bíró eredménytelen tárgyalást hirdetett. Az egyik esküdt a CBS LA-nek azt nyilatkozta, hogy a ChatGPT-használat nem bizonyít semmit, és kifejezetten feldühítette, hogy abból jellemhibára próbáltak következtetni.

Miért fontos?

Ez az egyik első ismert eset, amikor ChatGPT-beszélgetéseket büntetőperben bizonyítékként használtak, és az esküdtszék elutasító reakciója fontos precedenst jelezhet.

Források

The Verge Nemzetközi sajtó

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #ChatGPT#büntetőjog

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. június 29., hétfő napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A ChatGPT válaszol, de a nem-tudás néha közelebb visz az igazsághoz – esszé az AI és a spiritualitás határáról

A Guardian véleménycikkében Amy Galliford, keresztény szerző azt vizsgálja, hogyan vette át a ChatGPT a hagyományos imádság és kontempláció szerepét a mindennapjaiban. Saját tapasztalata szerint kezdetben receptekre és költészeti kísérletekre használta a chatbotot, majd egyre inkább személyes kérdésekben – kapcsolatokban, szokásokban, sőt a jövőjével kapcsolatban – is hozzá fordult válaszokért. Galliford elismeri, hogy racionálisan tudatában van az AI hallucinációinak és morális kötelezettségek hiányának, mégis megnyugtatónak érzi az ötpontos tervek rendezettségét és a szintetikus bizonyosságot. A cikk Simone Weil misztikus gondolkodóra hivatkozva állítja, hogy az ima lényege a figyelem, és az Isten hallgatása is a kapcsolat egy formája – szemben az AI azonnali, de felszínes válaszaival. A szerző szerint a kérdés és válasz közötti tér elvesztése szegényebbé teheti a gondolkodást.

A Suno elindította Spark inkubátorprogramját, de a szerződési feltételek aggályokat vetnek fel

A Suno AI-zenei platform Spark néven inkubátorprogramot indított független előadók számára, amely ösztöndíjat, mentorálást és marketingtámogatást kínál. A The Verge beszámolója szerint a jelentkezőknek el kell fogadniuk, hogy zenéiket a Suno platformon remixelésre elérhetővé teszik, és széles körű felhasználási jogot adnak a cégnek, beleértve származékos művek készítését is. A feltételek között szerepel bírósági tárgyaláshoz és csoportos keresetben való részvételhez fűződő jogról való lemondás, korlátozott exkluzivitás, valamint egy nem-becsmérlési záradék, amely megköveteli a Suno pozitív népszerűsítését, és megtiltja a cég negatív ábrázolását. A Suno Reddit-közössége és független zenészek körében ezek a feltételek komoly aggályokat keltettek, miközben a cég ellen már folyamatban van egy független művészek által indított csoportos kereset.

Margaret Atwood kipróbálta a Claude chatbotot, és kemény szavakkal illette az AI-t

Margaret Atwood, a Szolgálólány meséje szerzője a portugáliai Babell Irodalmi és Kulturális Fesztiválon beszélt az AI-ról. A Deadline beszámolója szerint az írónő elmondta, hogy egyetlen egyszer próbált ki AI chatbotot – az Anthropic Claude-ját –, amely szerinte téves választ adott a Father Brown brit krimiszériával kapcsolatban. Atwood szerint a modell félrevezető televíziós kritikákból dolgozott, amelyek nem árulták el a végkifejletet, így hibás következtetésre jutott. Az AI-t használókat "opportunistáknak" nevezte, akik a könnyebb utat keresik, és hangsúlyozta: az LLM-ek csak annyit érnek, amennyit a betáplált adataik, vagyis "szemét be, szemét ki". Hozzátette, hogy még az üzleti felhasználóknak is ellenőrizniük kell az AI válaszait, mert hibákat vét.

Az AI-modellek fejlődése politikai következményekkel jár – kollektív cselekvés szükséges

A mesterséges intelligencia fejlődése már túlmutat az egyes cégek, például az Anthropic és az OpenAI közötti versengésen. A modellek képességei olyan szintre értek, hogy azok valós politikai következményekkel járnak a társadalom egészére nézve. A TechCrunch elemzése szerint ezeket a következményeket már nem lehet egyetlen vállalat döntéseivel kezelni. A helyzet megoldása összehangolt, kollektív cselekvést igényel az ipartól, a kormányoktól és a civil szereplőktől egyaránt.