2026. július 25., szombat · Társadalom

A fiatalok egyre szkeptikusabbak az AI-val szemben – sokan cikinek tartják az MI-tartalmakat

A WIRED beszámolója szerint a chatbotok elterjedése óta a fiatalok körében erősödik az MI-szkepticizmus. A YPulse piackutató adatai alapján a 13–17 évesek 37 százaléka kínosan érzi magát az AI-generált tartalmak láttán, több mint felük pedig aggódik a félretájékoztatás és a deepfake-ek miatt. A Pew Research felmérése szerint bár sok tinédzser személyesen hasznosnak tartja az MI-t, egynegyedük negatívan ítéli meg annak társadalmi hatásait húszéves távlatban. Melanie Green kommunikációs professzor szerint a fiatalokat az riasztja, hogy a felnőttek és techcégek erőltetik rájuk a technológiát, miközben tudják, hogy a következményeket nekik kell viselniük.

Miért fontos?

A felmérések szerint a fiatalok nem válnak feltétlenül az AI lelkes fogyasztóivá, ami hosszú távon formálhatja a technológia társadalmi elfogadottságát.

Források

WIRED

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #generáció Z#AI-szkepticizmus

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 25., szombat napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A Meta új AI-reklámja egy világvégéről szóló David Bowie-dalt használ optimista üzenetként

A Meta új, mesterséges intelligenciára fókuszáló imázsreklámja David Bowie Five Years című dalát használja optimista aláfestésként, miközben az eredeti szám egy disztópikus világvégéről szól. A WIRED cikke szerint a hirdetés gondosan válogatott dalrészleteket emel ki, amelyek a technológiai jövőbe vetett hitet sugallják, ugyanakkor kihagyja a dal nyitó sorait, amelyek a Föld pusztulásáról szólnak. A Meta szóvivője, Francis Brennan Bowie egy 1972-es nyilatkozatát idézte, amely szerint a zenész a jövővel kapcsolatos optimizmust kívánta közvetíteni. A BowieBible.com ugyanakkor megjegyzi, hogy a dal egy disztópikus rémálmot fest le, a dobos Mick Woodmansey pedig 2018-ban elmondta, hogy Bowie sírva énekelte fel a számot. A Pitchfork munkatársa szerint a dalok kontextusból kiragadása reklámokban bevett gyakorlat.

Tudományos illusztrátorok az MI jövőjéről: a mesterségbeli tudás nem pótolható géppel

A Nature öt tudományos illusztrátort kérdezett arról, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a szakmájukat. Az interjúalanyok – köztük Shehryar Saharan (Torontói Egyetem), Kuukua Wilson (orvosi illusztrátor), Júlia d'Oliveira (ősélettani művész), Melissa Weiss (űrkutatási grafikus) és Ella Maruscsenko (borítótervező) – hangsúlyozzák, hogy pontos tudományos képek készítéséhez mély szaktudás és összetett vizuális problémamegoldás kell. Saharan szerint a jó illusztráció lényege az értékelő gondolkodásban rejlik: az információgyűjtés, az ellentmondó források szintézise és a komplex tartalom vizualizálása tudományos kutatáshoz hasonlító szellemi munka. Az MI megkönnyíti a technikai képalkotást, de a szakmai ítélőképesség nélkülözhetetlen marad.

Tudósok elmondták, milyen feladatokat nem adnának át a mesterséges intelligenciának

A Nature felmérésében kutatók különböző tudományterületekről osztották meg véleményüket arról, mely munkafázisokat nem bíznák chatbotokra és MI-eszközökre. A válaszadók többsége a kíváncsiságot, a felfedezés örömét, a kreatív kísőrlettervezést, a spontán tudományos vitákat és a saját kódírás élményét jelölte meg olyan tevékenységként, amelyet nem szívesen engedne át algoritmusoknak. Többen hangsúlyozták, hogy az írás és a kritikai értékelés segít felismerni saját tudáshiányaikat. Akadt ugyanakkor olyan vélemény is – egy brazil orvoskutatóé –, amely szerint ha az MI egy adott feladatban jobban teljesít, akkor etikailag indokolt átadni neki azt, bár reméli, hogy az MI inkább kiegészíti, nem helyettesíti az emberi kapcsolatot és a morális iránytűt. A válaszok összességében azt tükrözik, hogy a kutatói közösség jelentős része az intellektuális és kreatív folyamatokat tartja megőrzendőnek.

Rejtőzködő féreg támadja az AI-fejlesztési infrastruktúrát – a CrowdStrike új fenyegetésosztályt azonosított

A CrowdStrike kiberbiztonsági cég kutatói egy vadonban terjedő férget fedeztek fel, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia szoftverfejlesztési láncát célozza. A kártevő több fázisban működik: először felderíti a célkörnyezetet, majd hozzáférési tokeneket, kriptográfiai kulcsokat és npm-hitelesítő adatokat gyűjt, amelyekkel a támadók a szoftvercsomagkezelő szerverekhez és fejlesztői funkciókhoz férhetnek hozzá. A féreg képes fájlokat megsemmisíteni és a jogos hozzáférést blokkolni is. A CrowdStrike szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a kártevő tevékenysége a legitim automatizált fejlesztési folyamatokra hasonlít, így rendkívül nehezen észlelhető. A cégnél a fenyegetést egyelőre nem kötötték konkrét szereplőhöz, de Adam Meyers alelnök szerint az ilyen támadások új támadási osztályt képviselnek, ahogy az AI-kódoló ágensek fejlesztési szabvánnyá válnak.