2026. július 13., hétfő · Társadalom

A Meta visszavonta a Muse Image funkciót, amely bárki Instagram-fotóiból engedély nélkül generált AI-képeket

A Meta pénteken megszüntette a kedden bemutatott Muse Image modell azon funkcióját, amely lehetővé tette, hogy bárki nyilvános Instagram-fiókok @-említésével AI-képeket generáljon az adott felhasználó fotói alapján – az érintett beleegyezése nélkül. A funkció alapértelmezetten bekapcsolt állapotban volt, a leiratkozáshoz a felhasználóknak manuálisan kellett a beállításokban kikapcsolniuk azt. A SAG-AFTRA színészszakszervezet, Hannah Einbinder színésznő és a National Center on Sexual Exploitation is élesen bírálta a megoldást, kiemelve a szexuális zsarolás és a beleegyezés nélküli digitális másolatok veszélyét. A Meta közleményében elismerte, hogy a funkció nem érte el a célját.

Miért fontos?

A Meta precedensértékű visszavonulása rávilágít arra, hogy az AI-képgenerálás és a személyiségi jogok ütközése a közösségi platformokon komoly társadalmi ellenállásba ütközik.

Források

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 13., hétfő napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A Meta visszavonta az Instagram AI-funkciót, amely engedély nélkül használhatta nyilvános fiókok tartalmát

A Meta pénteken eltávolította a kedden bevezetett Muse Image AI-funkcióját, amely lehetővé tette, hogy bárki AI-képeket generáljon nyilvános Instagram-fiókok tartalmából pusztán azok megjelölésével, az érintettek előzetes hozzájárulása nélkül. A funkció azonnali tiltakozást váltott ki: a SAG-AFTRA színészeket tömörítő szakszervezet leiratkozásra szólította tagjait, a National Center on Sexual Exploitation pedig szexuális kizsákmányolási és zsarolási kockázatokra figyelmeztetett, a CAA tehetséggondozó ügynökség szintén kifogásokat emelt. A Meta közleményében elismerte, hogy a funkció nem érte el a célját.

A Meta AI-szemüvegének Super Sensing funkciója titokban rögzíthet mindent – belső vita az adatvédelemről

A The Decoder és a TechCrunch részletes beszámolói szerint a Meta egy Super Sensing nevű prototípus-funkciót tesztel AI-szemüvegein, amely folyamatosan rögzíti a viselő környezetét: néhány másodpercenként fotót készít és hangot vesz fel. A felhasználó utólag megkérdezheti az AI-t bármiről, amit látott vagy hallott. A jelenlegi Ray-Ban szemüvegekkel ellentétben a Super Sensing módban a LED-jelzőfény nem világítana, így a környezetben lévők nem tudnák, hogy rögzítik őket – ez belső vitát váltott ki a cégnél. A TechCrunch arra mutat rá, hogy a Meta egyidejűleg egy új biztonsági frissítést is bejelentett, amely letiltja a kamerát, ha a LED-fényt megrongálják, elismerve ezzel, hogy egyes felhasználók szándékosan rejtették el a felvételt jelző fényt. A cég azt is fontolgatja, hogy a begyűjtött adatokat saját AI-modelljeinek tanítására használja.

A Meta Muse Image generátora bárki nyilvános Instagram-fotóját felhasználhatja AI-képekhez – leiratkozás nélkül automatikus

A Meta kedden bemutatta a Muse Image nevű AI-képgenerátort, amelyet a Superintelligence Labs fejlesztett. A modell ágensként működik: eszközöket hív meg (websearch, kódfuttatás), és menet közben javítja saját eredményeit. Az Image Arena platformon a GPT Image 2 mögött a második helyen áll. A funkció legvitatottabb eleme, hogy bárki nyilvános Instagram-profilját megcímkézve AI-képeket generálhat az illető fotóiból – az érintett felhasználó értesítést sem kap erről. A Meta szerint a beállításokban ki lehet kapcsolni a funkciót, de az alapértelmezés engedélyező (opt-out). A TechCrunch és a WIRED szerint a felhasználók azonnal tiltakozni kezdtek, adatvédelmi aggályokra hivatkozva; a The Decoder szerint az európai szabályozók várhatóan vizsgálni fogják a funkciót.

A Guardian feltárta: egy skóciai, 8,2 milliárd fontos AI-adatközpont félrevezette a közvéleményt a megújuló energiával kapcsolatban

A Guardian oknyomozó cikke szerint egy vidéki Skóciában tervezett, 8,2 milliárd font értékű AI-adatközpont-komplexum félrevezető módon állította, hogy teljes egészében helyszíni megújuló energiával fog működni. Az újságírók helyszíni riportja – köziratok vizsgálata és belső dokumentumok beszerzése révén – kimutatta, hogy a technológiai óriások infrastrukturális ígéretei gyakran nem állják ki a valóság próbáját. A lap munkatársai szerint az AI-boomot fizikai korlátok, energia- és vízellátási kérdések, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatás határozza meg, nem csupán a digitális fejlesztések. A Guardian szerkesztősége hangsúlyozza, hogy a technológiai újságírás egyre inkább a terepmunkára és a fizikai világ vizsgálatára épül, mivel az adatközpontok a környezetvédelmi és energiapolitikai témákkal fonódnak össze.