2026. július 9., csütörtök · Társadalom

Adatközpontok mint időzített bomba: az AI-boom környezeti és társadalmi ára

A The Guardian véleménycikkében Nicki Hutley közgazdász arra figyelmeztet, hogy az AI-vezérelt adatközpont-boom súlyos környezeti és gazdasági következményekkel jár. A cikk szerint világszerte több mint 10 000 aktív adatközpont működik, számuk becslések szerint 3,5-szeresére nőhet, mintegy 7 billió dolláros beruházással. Ausztráliában 286 aktív vagy tervezett központ van. Hutley amellett érvel, hogy bár az AI-nak vannak előnyei – például orvosi képalkotás javítása –, az adatközpont-beruházásokat ugyanolyan költség-haszon elemzésnek kellene alávetni, mint bármely infrastrukturális projektet, a kormányok mégis passzívak.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Az AI-infrastruktúra robbanásszerű bővülése globális klíma- és erőforrás-kérdéssé vált, ami szabályozási választ sürget.

Források

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 9., csütörtök napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Trump és a MAGA-tábor szemben áll az AI-adatközpontok kérdésében

A WIRED cikke szerint mélyülő szakadás bontakozik ki a Republikánus Párton belül az AI-adatközpontok ügyében. McCann Sanders, a Phyllis Schlafly alapította Eagle Forum Education & Legal Defense Fund elnöke a lapnak elmondta: tart az adatközpontok okozta szennyezéstől, és óvatosságra int. Egy múlt héten közölt New York Times-felmérés szerint az amerikaiak több mint 60 százaléka, a republikánusok 47 százaléka ellenzi az új adatközpontok építését. A National Republican Senatorial Committee augusztusban belső memóban figyelmeztette az AI-cégeket, hogy a párt nem tudja megjavítani „a gazdaság egy egész szegmensének mérgező márkáját”, Tony Fabrizio stratéga szerint pedig ez „vesztes pozíció”. Trump mégis tovább védi az iparágat, szerinte csak az „elmaradott és szegény” közösségek utasítják el az adatközpontokat, a NYT elemzése szerint saját Truth Social oldalán is négyszer annyi az ellenző komment, mint a támogató.

Egy év alatt megugrott az amerikaiak adatközpont-ellenessége

A Heatmap News ismételt felmérése szerint az amerikaiak 75 százaléka ellenzi, hogy adatközpontot építsenek a lakóhelye közelében, ezen belül 61 százalék „határozottan” ellenzi azt. Egy évvel korábban a vélemények szinte kiegyenlítettek voltak: 43 százalék támogatta, 42 százalék ellenezte az építkezéseket, a fordulat idén februárban kezdődött. A Heatmap News újságírója, Robinson Meyer szerint ez „gyors és masszív elmozdulás” a közvéleményben. A tendenciát egy májusi Gallup-felmérés is megerősíti, amely 71 százalékos ellenzést mért, ebből 48 százalék volt „határozottan” ellenző. A felmérések szerint a legfőbb aggályok a helyi áramárak emelkedése, a vízfelhasználás és a földhasználat körül összpontosulnak, és a téma a kampányban már olyan kérdéseket is megelőz népszerűségben, mint a rasszizmus vagy Izrael.

Adatközpontok vagy otthonok: Slough az AI vízlábnyomának ütközőpontja

A Guardian riportja szerint a londoni külvárosi Slough Trading Estate az AI-boom egyik fő brit adatközpont-központjává vált, ahol óriási, kaliforniai Equinix által üzemeltetett létesítmények is működnek. A cikk szerzője, John Harris helyszíni bejárása alapján a hőségben és aszályban szenvedő Nagy-Britanniában az adatközpontok hűtése hatalmas mennyiségű vizet és villamos energiát igényel, amit fosszilis forrásokból biztosítanak. A cikk idéz egy közösségi médiában terjedő állítást is, mely szerint hőség idején a hűtőrendszerek túlterheltek, ami tovább növeli a víz- és energiaigényt – ez azonban lakossági forrásból származó, nem ellenőrzött állítás. A brit kormány emellett a datacentrumok számának megháromszorozását tervezi, ami a szerző szerint egyenesen szembeállítja a digitális infrastruktúra bővítését a lakosság vízellátásával és energiaellátásával.

A Guardian feltárta: egy skóciai, 8,2 milliárd fontos AI-adatközpont félrevezette a közvéleményt a megújuló energiával kapcsolatban

A Guardian oknyomozó cikke szerint egy vidéki Skóciában tervezett, 8,2 milliárd font értékű AI-adatközpont-komplexum félrevezető módon állította, hogy teljes egészében helyszíni megújuló energiával fog működni. Az újságírók helyszíni riportja – köziratok vizsgálata és belső dokumentumok beszerzése révén – kimutatta, hogy a technológiai óriások infrastrukturális ígéretei gyakran nem állják ki a valóság próbáját. A lap munkatársai szerint az AI-boomot fizikai korlátok, energia- és vízellátási kérdések, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatás határozza meg, nem csupán a digitális fejlesztések. A Guardian szerkesztősége hangsúlyozza, hogy a technológiai újságírás egyre inkább a terepmunkára és a fizikai világ vizsgálatára épül, mivel az adatközpontok a környezetvédelmi és energiapolitikai témákkal fonódnak össze.