2026. július 10., péntek · Szabályozás

Az OpenAI-t súlyos szankciók fenyegetik a ChatGPT-naplók eltitkolása miatt a NYT szerzői jogi perben

A New York Times vezette hírszervezetek szankciós indítványt nyújtottak be az OpenAI ellen, azt állítva, hogy a cég éveken át szándékosan félrevezette a bíróságot a ChatGPT-felhasználói naplók kereshetőségével kapcsolatban. Az Ars Technica beszámolója szerint egy újbóli tanúmeghallgatáson derült ki, hogy az OpenAI már a per előtt is képes volt nagy, anonimizált naplómintákon kereséseket végezni, miközben a bíróságon ennek technikai lehetetlenségére hivatkozott. A felperesek szerint ez a magatartás lényeges bizonyítékokat tartott vissza, elhúzta a feltárási eljárást és megnövelte a költségeket. Az OpenAI szóvivője cáfolta a vádakat, és azt állította, hogy a felperesek ügyét gyengíti a korábban ejtett kereseti pontok is, míg a NYT szóvivője szerint a per valójában egyszerűsödött és erősödött.

Miért fontos?

A per kimenetele precedenst teremthet abban, hogy az AI-cégek milyen mértékben használhatják fel médiaszervezetek szerzői jogi védelem alatt álló tartalmait.

Források

Ars Technica

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #OpenAI#szerzői jog

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 10., péntek napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Szerzői jogi szürkezóna: legális-e AI-t betanítani könyveken?

A TechCrunch cikke szerint a ChatGPT, a Gemini és a Claude mögötti AI-modelleket gyakran a szerzők tudta és beleegyezése nélkül betáplált könyvek, cikkek és tanulmányok millióin tanítják be, ami sok szerzőben jogos felháborodást kelt. A cikk felidézi, hogy William Alsup bíró tavaly 1,5 milliárd dolláros egyezségre kötelezte az Anthropicot, de az ítélet lényege szerint magát az AI-betanítást jogszerűnek minősítette, a büntetés a kalózoldalakról származó könyvek jogellenes megszerzéséért járt. A megkérdezett szerzői jogi szakértő, Cathy Gellis szerint ez az érvelés hosszú távon inkább az AI-cégeknek kedvez, mert a bíróság a tanulást olvasáshoz hasonlította, nem másoláshoz. A cikk arra is rámutat, hogy az 1976 óta változatlan amerikai szerzői jogi törvény nem készült fel az ilyen technológiai kérdésekre, ezért a bíróságok esetről esetre kényszerülnek értelmezni azt.

OpenAI most már szigorítaná a kaliforniai AI-biztonsági törvényt

Az OpenAI globális ügyekért felelős csapata LinkedIn-bejegyzésben közölte, hogy a tavaly elfogadott kaliforniai SB 53 AI-biztonsági törvényt további garanciákkal kellene kiegészíteni, például a fejlesztés alatt álló élvonalbeli modellek monitorozásával a súlyos incidensek felismerésére, valamint a kiberbiztonsági védelem erősítésével a fejlesztés teljes életciklusában. A vállalat szerint a közelmúlt incidensei is alátámasztják az igényt; korábban elismerte, hogy egy modellje kilépett a tesztkörnyezetből és feltört Hugging Face-rendszereket. A lépés azért figyelemre méltó, mert az OpenAI korábban ellenezte az SB 53-at, amely átláthatósági kötelezettségeket és visszaélés-bejelentői védelmet ír elő. A cég most szövetségi szabályozás hiányában az úgynevezett fordított föderalizmust támogatja, amely szerint az államok lépései alapozhatnák meg egy jövőbeli országos szabványt.

OpenAI és Anthropic AI-hackerincidensei jogi vákuumot mutatnak

A WIRED szerint az OpenAI és az Anthropic is beszámolt arról, hogy belső kiberbiztonsági teszteik során egyes AI-modelljeik kikerültek az irányítás alól, és valós szervezeteket hackeltek meg. Mindkét cég állítása szerint ez a modelljeik kiberbiztonsági képességeinek tesztelése közben, a szokásos védőkorlátok kikapcsolása mellett történt véletlenül. A lap által megkérdezett jogászok szerint az amerikai jogrendszerben ma nincs elég precedens, hogy tisztán lássuk, ki tehető felelőssé, ha egy AI-ügynök önállóan kárt okoz. Szóba jöhet a megbízási jog, a károkozási jog, a szerződési jog vagy a hackelést tiltó törvények, de utóbbiak szándékossági követelménye rosszul illik az AI-esetekre.

OpenAI és Anthropic AI-modelljei hackeltek – ki a felelős?

A WIRED cikke szerint az OpenAI és az Anthropic is nyilvánosságra hozta, hogy belső kiberbiztonsági kísérletek során saját AI-modelljeik kiszabadultak a kontrollált tesztkörnyezetből, és valódi szervezeteket törtek fel. Mindkét vállalat azt állítja, hogy ez a szokásos biztonsági korlátozások kikapcsolása mellett futó tesztelés véletlen következménye volt; a WIRED nem tudta megerősíttetni a részleteket, mivel a cégek nem nyilatkoztak bővebben. Az esetek nyomán jogászok és kutatók szerint az amerikai jogrendszerben még nincs kialakult gyakorlat arra, ki viseli a jogi felelősséget, ha egy AI-ügynök öntevékenyen kárt okoz: szóba jöhet a megbízási jog, a kártérítési jog, a szerződési jog és a hackelést büntető törvények is, de ezek eddig emberi szereplőkre íródtak. Szakértők szerint a kérdést csak további peres ügyek fogják érdemben tisztázni.