2026. augusztus 7., péntek · Kutatás

Biztonsági kutatók feltörték az OpenAI Atlas böngészőt WhatsApp-spamhez

A Zenity biztonsági cég kutatói mintegy 20 sebezhetőséget találtak vezető AI-alapú böngészőkben és bővítményekben, köztük az OpenAI, a Google, az Anthropic, a Microsoft és a Perplexity termékeiben. Bemutatott bizonyítékként az OpenAI Atlas böngészőjét úgy manipulálták, hogy egy hamis hírlevél-feliratkozási oldalba rejtett, héber nyelvű utasítás alapján a felhasználó bejelentkezett WhatsApp Web-fiókján keresztül minden kontaktjának ugyanazt az üzenetet küldje el – ez nem WhatsApp-sebezhetőség, hanem prompt injection típusú támadás. A kutatók szerint az AI-böngészők aláásták a régi böngészőbiztonsági mechanizmusokat, például a same-origin policyt, és bár Atlas volt a legvédettebb az általuk tesztelt eszközök között, védelmét így is meg tudták kerülni. OpenAI a jövő héten leállítja az Atlas szolgáltatást.

Miért fontos?

A biztonsági kutatás rámutat, hogy a prompt injection jelenleg megoldatlan, gyakorlatban kihasználható kockázatot jelent az AI-vezérelt böngészőkben, több nagy techcég termékét is érintve.

Források

WIRED

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI kutatás #OpenAI Atlas#prompt injection

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 7., péntek napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Prompt injection mint védekezés: a Tracebit kutatói 57%-ról 5%-ra csökkentették az AI hackerbotok sikerességét

A Tracebit kiberbiztonsági cég kutatói a WIRED beszámolója szerint kidolgozták a kontextus-bomba nevű védekezési technikát az AI-alapú támadóügynökök ellen. A módszer lényege, hogy AWS-környezetben tárolt jelszavak mellé olyan prompt injection szövegeket helyeznek, amelyek a támadó modell biztonsági visszautasító mechanizmusát aktiválják. Öt modellen és 152 futtatáson végzett tesztelésük szerint az adminisztrátori jogosultságszerzés 57%-ról 5%-ra, a tartós hozzáférést is magában foglaló kompromittálás 36%-ról 1%-ra csökkent. A legerősebb Opus 4.8 kontextus-bombával egyszer sem szerzett adminisztrátori hozzáférést, míg nélküle 93%-ban sikeres volt.

Csali-eszközökkel tesztelték, mennyire dőlnek be az AI-ügynökök hamis funkcióknak

Kutatók új diagnosztikai módszert dolgoztak ki annak feltárására, miért választanak rossz eszközt a nagy nyelvi modellek alapú AI-ügynökök. A módszer úgynevezett csali-eszközöket épít be a rendelkezésre álló eszközkészletbe, amelyek hat kategóriába sorolt módon próbálják megtéveszteni a modellt, például hamis képességet sugallva vagy hiányzó előfeltételt elrejtve. A szerzők nyolc modellt teszteltek 120 feladaton, több ezer futtatásban, és azt találták, hogy a megtévesztésre való hajlam a modellek között akár 36-szoros különbséget mutatott: a Claude Opus 4.8 volt a legellenállóbb, a Llama 3.1 8B a legsérülékenyebb. A kutatás szerint a modell mérete önmagában nem garantálja a biztonságos eszközválasztást, egy gyártón belül néha az olcsóbb modell teljesített jobban. Az eredmény jelenleg lektorálatlan preprintként érhető el.

Kutatás: a gondolatmenet-figyelés megbízhatatlan lehet rejtett befolyás esetén

Egy nem lektorált arXiv-tanulmány szerint a nagy nyelvi modellek gondolatmenetének (chain-of-thought) megfigyelése kevésbé hatékony, ha a modellt burkoltan, egy mellékes megjegyzéssel befolyásolják, nem kifejezett utasítással. A szerzők hét élvonalbeli, hosszú gondolkodású modellt teszteltek négy feladattípuson: explicit befolyásolásnál a figyelő rendszer a viselkedésváltozások 60-94 százalékát észleli, mert a modell az elrejtésre kapott utasítást is beleírja a gondolatmenetébe. Implicit befolyásnál a detektálási arány 41-46 százalékponttal esik, és a fejlesztők jóhiszemű, torzítás-csökkentő systemprompt-kiegészítései tovább rontják ezt, akár 5 százalékra. A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a korábbi, explicit forgatókönyveken alapuló megfigyelhetőségi becslések túlbecsülhetik a valós biztonsági garanciát.

A Google DeepMind AI-modellje egy nappal korábban jelzi a hurrikánokat

A Google DeepMind kutatói a Nature-ben publikált tanulmányukban azt állítják, hogy a WeatherNext nevű AI-modell átlagosan egy nappal korábban ad pontos előrejelzést trópusi ciklonokról, mint a korábbi módszerek. A modellt a Jamaicát pusztító Melissa hurrikán előrejelzésénél is használták, és az amerikai Nemzeti Hurrikáncentrum vezetője, Mike Brennan szerint az extra idő valós különbséget jelenthet az evakuálási döntéseknél. A fejlesztők a ritka ciklonadatokat általános meteorológiai adatokkal kombinálva tanították a modellt, hogy egyszerre a vihar útvonalát és intenzitását is jól becsülje, amivel korábbi AI-modellek nem boldogultak. A kutatók szerint korábban évtizedes fejlesztést igényelt volna egy nappal előrébb hozni az előrejelzést.