2026. szeptember 28., hétfő · Üzlet

Biztosítói elemzés: az AI-alapú kórházi kódolás 942 millió dollárral drágította az egészségügyet

A Blue Cross Blue Shield Association (BCBSA) elemzése szerint a kórházak mesterséges intelligencia alapú eszközeinek használata a biztosítási igények benyújtásakor két év alatt 942 millió dollárral növelte az egészségügyi kiadásokat. Az elemzés szerint ugrásszerűen nőtt a komplex betegségként dokumentált esetek száma, miközben a BCBSA szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ellátás ténylegesen megváltozott volna – vagyis a kódolás és a valós kezelés között „egyértelmű szakadék” van. A The New York Times ezt az elemzést az AI okozta egészségügyi költségnövekedés egyik legújabb jeleként mutatta be. Az Abridge nevű AI-startup alapítója, Dr. Shiv Rao elismerte, hogy a technológia „rémisztő disztópiához” vezethet, ahol botok küzdenek botok ellen, de szerinte hosszabb távon csökkentheti a feszültséget és a költségeket is. A BCBSA vezető alelnöke, Luke Chalker szerint a helyzet nem is háború, hanem „teljesen egyoldalú vérfürdő”, amelyben a biztosítók húzzák a rövidebbet.

Miért fontos?

A BCBSA konkrét 942 millió dolláros számadata azt jelzi, hogy az AI-alapú kórházi kódolás közvetlenül a biztosítási díjakon és így a betegek végső egészségügyi kiadásain csapódhat le.

Források

TechCrunch AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI üzlet #egészségügyi AI#biztosítás

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. szeptember 28., hétfő napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Goldman Sachs: 1200 milliárd dolláros AI-infrastruktúra-kiadás jöhet 2027-re

A Goldman Sachs elemzése szerint az Amazon, az Alphabet, a Microsoft, az Oracle és a Meta együttesen mintegy 1200 milliárd dollárt költhet AI-infrastruktúrára 2027-ben, ami több mint 50 százalékkal haladja meg a 2025-re becsült 800 milliárd dollárt, és meghaladja a Wall Street 1100 milliárdos konszenzusát is – állítja a bank stratégája, Ryan Hammond, a Bloomberg idézése szerint. A GDP-hez viszonyítva ez a 19. századi vasútépítés óta a legnagyobb beruházási ciklus lenne, ugyanakkor a növekedés üteme lassul: 2026-ban közel 100 százalék, 2027-ben 54, 2028-ban már csak 12 százalék. A Goldman szerint a megtérüléshez évi 300 milliárd dolláros AI-bevételre lenne szükség, miközben a jelenlegi kiadások már meghaladják a cégek működési bevételét, ami több hitelfinanszírozást igényel. Kockázatot jelentenek az energia-, munkaerő- és memóriachip-szűk keresztmetszetek, valamint az, hogy egyelőre bizonytalan, az OpenAI és az Anthropic bevétel-növekedése elég gyors-e a beruházások igazolásához.

Crusoe visszalépett a Boom Supersonic 1,25 milliárdos turbinaüzletétől

A denveri Crusoe, amely nemrég 3,9 milliárd dollárt vont be, felhagyott azzal a tervvel, hogy 1,25 milliárd dollárért 29 darab 42 megawattos Superpower gázturbinát vásároljon a szintén denveri Boom Supersonictól. A Boom Supersonic vezérigazgatója, Blake Scholl X-en közölte, hogy a két cég már nem viszi tovább az indítópartnerséget, bár eredeti posztjában arra utalt, hogy a turbinák a közeljövőben nem részei Crusoe elsődleges energiamixének, majd ezt a mondatot törölte. Crusoe szóvivője, Andrew Schmitt szerint a cég energiatervei „nem változtak”, és továbbra is turbinákat kíván használni – csak nem a Boomét. Scholl szerint a Boom jövőre mintegy 250 megawattnyi Superpower turbinát szállít más ügyfeleknek, 2028-ra pedig 1 gigawattos kapacitáscélt tűzött ki.

Az Oxford Bodleian könyvtárának anyagát is betáplálták az OpenAI modelljeibe

A Guardian belső egyetemi dokumentumokra hivatkozva számol be arról, hogy az Oxfordi Egyetem engedélyezte az OpenAI-nak, hogy a Bodleian Library digitalizált történelmi szövegeivel bővítse a ChatGPT-t működtető modellek tanítóadatait. A 2025 márciusában bejelentett együttműködést az egyetem eredetileg úgy kommunikálta, hogy a digitalizálás a hallgatók és kutatók számára teszi elérhetőbbé az anyagokat, arról azonban nem esett szó, hogy a szövegeket modelltanításra is felhasználják. A Guardian által megszerzett jegyzőkönyvek szerint egyetemi munkatársak, köztük a Bodleian irányító bizottságának tagjai, aggodalmukat fejezték ki az OpenAI-val való partnerség hírnévkockázata és a cég energiaigényes technológiája miatt. Az OpenAI szerint a cél az, hogy a modellek megőrizzék a világ történelmi tudását, mivel a technológiát világszerte több mint egymilliárd ember használja. Az Oxford az egyetlen brit tagja az OpenAI NextGenAI nevű programjának, amelyben amerikai intézmények, például a Bostoni Közkönyvtár, a Caltech, az MIT és a Michigani Egyetem is részt vesznek.

Synthesia AI-avatart készített egy TechCrunch-újságíróról, de csak egyetlen cikkéről tud beszélni

A TechCrunch egyik szerzője saját tapasztalatként számol be arról, hogy a brit alapítású, digitális avatarokat gyártó Synthesia elkészítette interaktív AI-mását új New York-i irodájában, fotók és egy kétperces hangfelvétel alapján. A szerző szerint ez volt az első eset, hogy a cég újságírónak – vagy egyáltalán bárkinek a kommunikációs vezetőjén, Alexandru Voicán kívül – készített ilyen avatart, amely kizárólag a szerző egy korábbi, startupok csalási arányáról szóló cikkéről tud válaszolni, más témában nem. A Synthesia saját közlése szerint idén 4 milliárd dolláros értékelést ért el, tavaly pedig átlépte a 100 millió dolláros éves ismétlődő bevételt, és nemrég indította el Roleplay Sessions nevű termékét, amellyel alkalmazottak AI-avatarokkal gyakorolhatnak például értékesítési beszélgetéseket. A cég olyan piacon versenyez, ahol D-ID, HeyGen és Colossyan is hasonló avatar-technológiákat kínál.