2026. július 27., hétfő · Társadalom

Guardian-esszé: örömtelen dekadencia a technológia korában

A The Guardian véleménycikkében Michèle Mendelssohn és Charlie Tyson azt állítja, hogy a mai jóléti társadalmakat egyfajta "öröm nélküli dekadencia" jellemzi: a végtelen scrollozás, a személyre szabott online szolgáltatások és a hízelgő chatbotok inger-túlterhelést adnak, de valódi kielégülést nem. A szerzők a fogalmat az antik Róma dekadencia-toposzáig vezetik vissza, és megjegyzik, hogy a mai jobboldali kritikusok (például Ross Douthat, Peter Thiel, JD Vance) is a hanyatlás jeleként értelmezik a stagnálást, míg baloldali gondolkodók, mint Franco Berardi, a "jövő lassú eltörléséről" beszélnek. A cikk kiemeli, hogy a chatbotok azzal nyugtatják a felhasználót, hogy ő a legkülönlegesebb a rendszer számára — ez a szerzők szerint a modern, technológiailag közvetített önmegnyugtatás egyik tünete. A szöveg műfaja szerkesztőségi vélemény, nem tényfeltáró beszámoló vagy tudományos kutatás.

Miért fontos?

A cikk rávilágít arra, hogy a chatbotokkal és algoritmikus tartalmakkal való mindennapi interakció hogyan alakíthatja a felhasználók érzelmi jóllétét, ami releváns társadalmi kérdés az AI elterjedésével.

Források

The Guardian AI

Említve a tudásbázisban

szereplő Microsoft AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #chatbotok#digitális kultúra

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 27., hétfő napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Doctorow: az AI-buborék kipukkanásakor eltűnt szaktudás nehezen pótolható

Cory Doctorow sci-fi író és újságíró új könyvében azt állítja, hogy nem az a kérdés, kialakult-e AI-buborék, hanem az, mikor pukkan ki. Szerinte a lufit öböl-menti állami vagyonalapok és milliárdosok adatközpont-beruházásai, valamint a chipgyártók, AI-cégek és tech vállalatok közötti körkörös befektetések tartják életben, és ezek megingása indíthatja el az összeomlást. Doctorow úgy véli, azok a vezetők, akik dolgozóikat AI-eszközökkel váltották le, nehezen szerzik majd vissza az elvesztett üzleti szaktudást, mert az elbocsátott munkavállalók fejében lévő tapasztalat nem pótolható gyorsan. A kreatív szakmákat is arra figyelmezteti, hogy ne kizárólag a szerzői jogban bízzanak védelemként az AI-cégekkel szemben.

Óriási AI adatközpont tervei riasztják Melbourne lakóit

A Syncline Energy nevű vállalat egy 350 hektáros, korábban üres legelőn tervez adatközpontot építeni Melbourne külvárosában, Plumptonban. A cég közlése szerint a terület 40 százalékán, azaz 140 hektáron négy épületet emelnének, amelyek együttes kapacitása elérheti a 2,4 gigawattot – ez a Guardian szerint többet fogyasztana, mint Victoria legnagyobb erőműve, a Loy Yang A. Az építkezés a tervek szerint legalább két évig nem indul, mivel előbb a tervezési és környezetvédelmi engedélyeztetés zajlik. A projekt a lakosság körében komoly ellenállást váltott ki: több mint 3600-an írtak alá petíciót az alapos vizsgálat érdekében, ami a Guardian szerint az ausztráliai adatközpont-építési hullám elleni tiltakozás egyik gócpontjává vált.

Egyelőre elmarad a megjósolt AI-s munkahely-apokalipszis

Az Anthropic márciusi elemzése szerint 2022 vége óta nincs kimutatható munkanélküliség-növekedés azoknál a foglalkozásoknál, amelyeket a mesterséges intelligencia leginkább érinthetne, és a Claude chatbot a technikailag elérhető feladatoknak is csak töredékét, a számítástechnikai-matematikai kategóriában mintegy 33 százalékát látja el. Ez szemben áll az Anthropic társalapítója, Dario Amodei korábbi kijelentéseivel, miszerint az AI egy-öt éven belül a belépő szintű állások felét megszüntetheti. A Guardian cikke szerint még Sam Altman, az OpenAI vezetője is óvatosabbá vált, májusban azt mondta, nem számít olyan mértékű munkahely-apokalipszisre, amilyet egyes AI-cégek hangoztatnak. A cikk szerint a termelékenységnövekedés lassabb volt az elmúlt három évben, mint a kilencvenes évek internetes fellendülése idején, és a Nasdaq index júniusi csúcsa óta mintegy 8 százalékot esett.

Kanadai politikus AI-generált szöveget olvasott fel a parlamentben

Az Ars Technica beszámolója szerint Bill Oliver, New Brunswick tartomány Progresszív Konzervatív Párti képviselője egy tavaly tartott felszólalásában véletlenül felolvasott egy nyilvánvalóan mesterséges intelligencia által generált mondatot, amely egy „természetesebben folyó” stílusváltozatot ajánlott a szöveghez. A hiba akkor nem keltett feltűnést, de a felvétel a napokban terjedni kezdett a közösségi médiában, majd a kanadai közmédia és a Toronto Star is foglalkozott vele. A cikk szerint az eset illeszkedik abba a sorba, amelyben ügyvédek, szerzők, újságírók és akadémikusok AI-használata lepleződött le kínos módon. Egy hivatkozott Duke Egyetem-i tanulmány szerint a munkavállalók hajlamosak eltitkolni AI-használatukat, mert kollégáik „lustának” tarthatják őket emiatt.