2026. július 29., szerda · Társadalom

Kutatás: a Hugging Face modelljei szűrés nélkül generálnak meztelen képeket

Az AI Forensics nonprofit jelentése szerint a Hugging Face kilenc legnépszerűbb képszerkesztő modellje közül hét egyszerű kéréssel is hajlandó volt nőket levetkőztetni egy fotón, trükkös megfogalmazás nélkül. A kutatók csali Space-eket hoztak létre a platformon, amelyek hét nap alatt több mint ezer promptot kaptak: 73 százalékuk szexuális tartalmú volt, ezen belül 83 százalék próbált valakit levetkőztetni – 95 százalékuk nőket, közel 7 százalék pedig gyerekeket ábrázoló képeket célzott. A Hugging Face szabályzata tiltja a beleegyezés nélküli szexuális tartalmat és a kiskorúak meztelen ábrázolását, a gyakorlatban azonban platformszinten nincs érdemi szűrés, ez a fejlesztőkre van bízva, akik többnyire nem élnek ezzel. Az AI Forensics szerint a Hugging Face technikailag képes lenne bemeneti és kimeneti szűrésre, ezt javasolja is a platformnak.

Miért fontos?

A jelentés konkrét adatokkal mutatja meg, hogy egy vezető nyílt AI-platform ellenőrzés nélkül teszi lehetővé nők és gyerekek nem konszenzuális, szexualizált deepfake-jeinek tömeges előállítását.

Források

The Verge

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Hugging Face#deepfake

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 29., szerda napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Kutatás: elterjedt a nem konszenzusos deepfake meztelenítés a Hugging Face platformon

Az AI Forensics európai nonprofit kutatócsoport jelentése szerint a Hugging Face kilenc vezető képszerkesztő „Space” alkalmazása közül hét könnyen rávehető volt, hogy egy felöltözött nőről készült fotót meztelenítsen. A kutatók saját, kép generálására képtelen csali-alkalmazásokat is létrehoztak, és egy hét alatt begyűjtött több mint ezer promptból 73 százalék volt szexuális jellegű; ezek 83 százaléka meztelenítést célzott, 95 százalékuk nőket, 6,7 százalékuk feltehetően kiskorúakat ábrázolt. A Hugging Face a közzététel előtt nem válaszolt, utólag elismerte a biztonsági hiányosságokat, de vitatta a módszertant. A cikk után néhány meztelenítő szolgáltatást hirdető oldalt eltávolítottak, a kapcsolat a vizsgálattal nem tisztázott.

Doctorow: az AI-buborék kipukkanásakor eltűnt szaktudás nehezen pótolható

Cory Doctorow sci-fi író és újságíró új könyvében azt állítja, hogy nem az a kérdés, kialakult-e AI-buborék, hanem az, mikor pukkan ki. Szerinte a lufit öböl-menti állami vagyonalapok és milliárdosok adatközpont-beruházásai, valamint a chipgyártók, AI-cégek és tech vállalatok közötti körkörös befektetések tartják életben, és ezek megingása indíthatja el az összeomlást. Doctorow úgy véli, azok a vezetők, akik dolgozóikat AI-eszközökkel váltották le, nehezen szerzik majd vissza az elvesztett üzleti szaktudást, mert az elbocsátott munkavállalók fejében lévő tapasztalat nem pótolható gyorsan. A kreatív szakmákat is arra figyelmezteti, hogy ne kizárólag a szerzői jogban bízzanak védelemként az AI-cégekkel szemben.

Guardian-esszé: örömtelen dekadencia a technológia korában

A The Guardian véleménycikkében Michèle Mendelssohn és Charlie Tyson azt állítja, hogy a mai jóléti társadalmakat egyfajta "öröm nélküli dekadencia" jellemzi: a végtelen scrollozás, a személyre szabott online szolgáltatások és a hízelgő chatbotok inger-túlterhelést adnak, de valódi kielégülést nem. A szerzők a fogalmat az antik Róma dekadencia-toposzáig vezetik vissza, és megjegyzik, hogy a mai jobboldali kritikusok (például Ross Douthat, Peter Thiel, JD Vance) is a hanyatlás jeleként értelmezik a stagnálást, míg baloldali gondolkodók, mint Franco Berardi, a "jövő lassú eltörléséről" beszélnek. A cikk kiemeli, hogy a chatbotok azzal nyugtatják a felhasználót, hogy ő a legkülönlegesebb a rendszer számára — ez a szerzők szerint a modern, technológiailag közvetített önmegnyugtatás egyik tünete. A szöveg műfaja szerkesztőségi vélemény, nem tényfeltáró beszámoló vagy tudományos kutatás.

Óriási AI adatközpont tervei riasztják Melbourne lakóit

A Syncline Energy nevű vállalat egy 350 hektáros, korábban üres legelőn tervez adatközpontot építeni Melbourne külvárosában, Plumptonban. A cég közlése szerint a terület 40 százalékán, azaz 140 hektáron négy épületet emelnének, amelyek együttes kapacitása elérheti a 2,4 gigawattot – ez a Guardian szerint többet fogyasztana, mint Victoria legnagyobb erőműve, a Loy Yang A. Az építkezés a tervek szerint legalább két évig nem indul, mivel előbb a tervezési és környezetvédelmi engedélyeztetés zajlik. A projekt a lakosság körében komoly ellenállást váltott ki: több mint 3600-an írtak alá petíciót az alapos vizsgálat érdekében, ami a Guardian szerint az ausztráliai adatközpont-építési hullám elleni tiltakozás egyik gócpontjává vált.