2026. június 28., vasárnap · Társadalom

Margaret Atwood szerint az MI problémája a „szemét be, szemét ki

Margaret Atwood szerint az AI egyik alapvető problémája a régi elv: „garbage in, garbage out”, vagyis ha rossz, hiányos vagy félrevezető adatokból tanul, rossz választ fog adni. Az írónő elmondta, hogy egyszer próbálta ki Claude-ot, amikor a Father Brown című sorozatról keresett információt, de a chatbot hibás választ adott. Atwood szerint az AI nem „hazudik” emberi értelemben, hanem statisztikai alapon következtet, ezért könnyen félrevezetik a hiányos online források. Azt is hangsúlyozta, hogy még üzleti felhasználásnál is ellenőrizni kell az AI válaszait, mert gyakran téved.

Miért fontos?

Azért fontos, mert egy ismert, technológiára régóta kritikusan figyelő író nagyon egyszerűen mutat rá az AI egyik legnagyobb gyakorlati kockázatára: nem elég „okosnak” tűnnie, a bemeneti adatok és az ellenőrzés minősége döntő.

Források

The Verge Nemzetközi sajtó

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #AI-hibák#LLM-ek#társadalom

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. június 28., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Dél-Korea teljes hadseregét „drónharcossá

Dél-Korea nagyszabású katonai átalakítást indít: a cél, hogy mind az 500 ezer katonát kiképezzék drónok használatára, és a drón a „második személyes fegyverhez” hasonló alapvető harceszközzé váljon. A program részeként 2026 végéig 11 ezer, 2029-re 60 ezer drónt állítanának rendszerbe, 2030-ig pedig több mint 20 ezer olcsó, feláldozható felderítő és támadó drónt szereznének be. A lépést Észak-Korea erősödő drón- és rakétaképességei, valamint az ukrajnai és közel-keleti háborúk tapasztalatai sürgetik.

Az AI-modellek fejlődése politikai következményekkel jár – kollektív cselekvés szükséges

A mesterséges intelligencia fejlődése már túlmutat az egyes cégek, például az Anthropic és az OpenAI közötti versengésen. A modellek képességei olyan szintre értek, hogy azok valós politikai következményekkel járnak a társadalom egészére nézve. A TechCrunch elemzése szerint ezeket a következményeket már nem lehet egyetlen vállalat döntéseivel kezelni. A helyzet megoldása összehangolt, kollektív cselekvést igényel az ipartól, a kormányoktól és a civil szereplőktől egyaránt.

Vietnám az AI-alapú egészségügy és digitalizáció élvonalába kerül

Vietnámban megnyílt az első nemzetközi kiválósági központ a mesterséges intelligencia vezérelte robotízületi protézisek fejlesztésére, a Tam Anh Általános Kórház pedig három nemzetközi tanúsítványt szerzett ezen a területen. Eközben a Mistral OCR 4 nevű eszköz egy új korszakot nyit a dokumentumdigitalizálásban, amely közszolgáltatásokat szabadíthat fel és automatizálhatja a vállalati folyamatokat. A technológiai mérnökök iránti kereslet az AI-forradalom ellenére is töretlenül magas marad, cáfolva azt a félelmet, hogy az AI felváltja az emberi szakértelmet.

AI-forradalom a futballban és az üzleti életben: ki profitál valójában?

A FIFA az idei világbajnokságon minden csapat számára elérhetővé tesz egy közös AI-ügynököt, ám a szakértők szerint ez csupán kiindulópont: a tehetősebb csapatok saját, fejlettebb eszközökbe fektetnek, ami új típusú egyenlőtlenségeket teremthet a sportban. Párhuzamosan a vállalati szférában is hasonló kihívások mutatkoznak – a Financial Times szerint a legtöbb cég szervezeti és kulturális akadályok miatt nem tudja hatékonyan bevezetni az AI-t. Az újabb technológia önmagában nem elég, ha a szervezet nem áll készen a változásra. Mindkét terület azt mutatja, hogy az AI-hoz való hozzáférés és az abból való profitálás képessége erősen összefügg a meglévő erőforrásokkal és struktúrákkal.