2026. július 31., péntek · Kutatás

Microsoft Echoverse: mély szimulált világokban edzik a számítógép-kezelő AI-ügynököket

A Microsoft Research bemutatta az Echoverse nevű rendszert, amely tizenkét betanító világot tartalmaz számítógép-használó AI-ügynökök számára: tíz mély alkalmazás-szimulációt és két, kifejezetten nehéz kezelőfelületi elemekre (dátumválasztók, egymásba ágyazott szűrők) fókuszáló világot. A vállalat állítása szerint egy 9 milliárd paraméteres modell mind a tizenkettőn betanítva pontszámát 36,5 százalékról 67,1 százalékra közel duplázta, ezzel tizennégy pontra megközelítve az általuk hivatkozott GPT-5.4 modellt. A kutatók szerint a felszínes szimulációk rontják a teljesítményt, míg a valósághű, koherens állapotú világok és a megerősítéses tanulás segítenek az ügynöknek túllépni az egyszerű utánzáson. A Microsoft négy világot kódjával, adataival és ellenőrző moduljaival együtt elérhetővé tesz GitHubon és Hugging Face-en.

Miért fontos?

A jobb minőségű, mély szimulációk konkrétan mérhető javulást hoztak egy AI-ügynök teljesítményében, ami irányt mutathat a jövőbeli ügynök-tréning módszereknek.

Források

Microsoft Research Kutatás

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI kutatás #Echoverse#Microsoft Research

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 31., péntek napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Microsoft Research: EvoLib, amely tapasztalatból tanuló tudástárat épít az AI-nak

A Microsoft Research bemutatta az EvoLib nevű keretrendszert, amely a vállalat állítása szerint lehetővé teszi, hogy nagy nyelvi modellek a saját, futásidejű tapasztalataikból tanuljanak, anélkül hogy a modell súlyait módosítanák vagy külső címkézett adatra lenne szükség. A módszer a korábbi próbálkozásokat újrafelhasználható készségekké és reflektív meglátásokká alakítja, amelyeket folyamatosan finomít és összevon, így az egyedi megfigyelésekből egyre általánosabb tudás lesz. A cég szerint az EvoLib bármely, API-n keresztül elérhető, fekete doboz jellegű nyelvi modellhez alkalmazható, mivel nem igényel modellfrissítést. Az eredmény a „Test-Time Learning with an Evolving Library” című kutatási cikkben jelent meg, amelynek lektoráltságáról a közlemény nem tesz említést, így azt egyelőre önálló, nem független módon ellenőrzött állításként kell kezelni.

SkillOpt: a Microsoft Research az ügynök-készségeket tanítható paraméterként kezeli, modellsúlyok módosítása nélkül

A Microsoft Research kutatói bemutatták a SkillOpt keretrendszert, amely az AI-ügynökök utasításkészleteit (skill-jeit) nem kézzel szerkeszti, hanem betanítási folyamatként optimalizálja – anélkül, hogy a nyelvi modell súlyait módosítaná. A megközelítés lényege, hogy a skill-fájlt a befagyasztott modellen kívüli tanítható paraméterként kezeli, lépésméret-kontrollt, validációs kapuzást és elutasított szerkesztésekből nyert visszacsatolást alkalmazva. A szerzők szerint hat benchmarkon, hét célmodellen és három végrehajtási módban összesen mind az 52 kiértékelési cellában a SkillOpt érte el a legjobb vagy azzal egyenértékű eredményt. A kutatók azt is állítják, hogy az optimalizált készségek modellméretek, ügynökkeretrendszerek és rokon feladatok között is átvihetők, ami újrafelhasználható munkafolyamat-tudásra utal.

Memora: a Microsoft új memóriarendszere akár 98%-kal kevesebb kontextus-tokennel dolgozik AI-ágenseknél

A Microsoft Research bemutatott egy Memora nevű skálázható memóriarendszert, amely az AI-ágensek hosszú távú feladatkezelését célozza. A rendszer a tárolt gazdag memóriatartalmat elválasztja a könnyűsúlyú absztrakciókra és kulcsingerekre épülő keresési mechanizmustól, így az absztrakció és a specifikusság között egyensúlyt teremt. A Microsoft Research szerint a Memora új csúcseredményt ér el a LoCoMo és LongMemEval benchmarkokon, felülmúlva a Mem0-t, a RAG-ot és a teljes kontextusú inferenciát, miközben akár 98%-kal kevesebb kontextus-tokent használ. A tanulmányt az ICML 2026 konferencián publikálják, kódja nyílt forráskódúként elérhető a GitHubon. A fejlesztés a hónapokig tartó projekteken dolgozó AI-asszisztensek számára lehet kulcsfontosságú, ahol az eddigi megoldások vagy túl töredékes, vagy túlságosan elnagyolt módon kezelték a korábbi interakciókat.

Kutatók: alapvető, javíthatatlan biztonsági hiba lehet az LLM-ekben

Egy kutatócsoport az ICML konferencián bemutatott tanulmányában azt állítja, hogy a nagy nyelvi modellek működésének egy alapvető sajátossága miatt lehetetlen teljesen biztonságossá tenni őket. A szerzők szerint a probléma abban rejlik, ahogyan az LLM-ek megkülönböztetik, ki vagy mi ad nekik utasítást: ha a kérést a modell belső „gondolatmenetét” utánzó stílusban fogalmazzák meg, a rendszer könnyen azt hiheti, hogy saját ötletéről van szó, és végrehajtja a tiltott utasítást. Ezzel a módszerrel állításuk szerint sikerült népszerű modelleket rávenni tiltott információ kiadására, például kokainszintézisre vagy repülőgép navigációjának szabotálására. A társszerzők szerint a jelenlegi tiltólista-alapú védelem és a red-teaming elvi okokból soha nem lehet teljes.