2026. október 22., csütörtök · Szabályozás

Peking tiltakozik a DeepSeek-tilalom ellen, miközben saját országában blokkolja a nyugati AI-kat

A korábbi hírben a DHS már elrendelte a DeepSeek kitiltását a szövetségi polgári ügynökségektől; most Kína hivatalosan is reagált. A The Decoder szerint Kína Külügyminisztériuma a nemzetbiztonság fogalmának túlfeszítésével vádolja Washingtont, a Kereskedelmi Minisztérium pedig a tilalom visszavonását követeli, és határozott ellenintézkedéseket helyez kilátásba. A lap szerint ez a felháborodás kettős mércét takar, hiszen Kína 2023 óta kötelező jóváhagyáshoz köti az AI-szolgáltatásokat, és a ChatGPT, a Claude vagy a Gemini sem érhető el az országban. A The Decoder által hivatkozott New York Times beszámolója szerint Peking a napokban saját, az amerikaihoz hasonló export- és engedélyezési szabályokat is javasolt az AI-technológiákra, ami a lap értelmezésében a jövőbeli megtorlás előkészítését jelezheti a két ország techrivalizálásában.

Folytatás Előzmény: Washington betiltja a DeepSeek AI használatát a szövetségi ügynökségeknél

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Peking saját, az amerikaihoz hasonló AI-exportkorlátozást javasolt, ami a The Decoder szerint a jövőbeli viszonzó lépések politikai alapját teremtheti meg a két ország techháborújában.

Források

The Decoder

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #DeepSeek#Kína-USA techrivalizálás

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. október 22., csütörtök napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Washington betiltja a DeepSeek AI használatát a szövetségi ügynökségeknél

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) hétfőn elrendelte, hogy a szövetségi polgári ügynökségek állítsák le a kínai DeepSeek AI termékeinek beszerzését, és távolítsák el azokat informatikai rendszereikből – írja a TechCrunch. A tilalom a DHS szerint a DeepSeek technológiájára épülő, harmadik féltől származó szolgáltatásokra is kiterjed, kivételek kérvényezhetők. A minisztérium azzal indokolta a lépést, hogy a kínai jog szerint a kínai hatóságok hozzáférhetnek az amerikai felhasználók érzékeny adataihoz. A Decoder szerint a rendelet egy 2018-as beszerzési törvényen alapul, konkrét határidőt vagy biztonsági incidenst nem nevez meg, és nem világos, hogy az OpenRouterhez hasonló AI-átjárók is a tiltás alá esnek-e. A Guardian kiemeli, hogy a DHS utasítása csak a polgári ügynökségekre vonatkozik, a hadsereget és a hírszerzést nem érinti. Kína külügyi szóvivője, Mao Ning a nemzetbiztonság fogalmának túlfeszítésével és a technológia politizálásával vádolta Washingtont.

Anthropic AI-biztonsági törvényjavaslatot terjesztett a Kongresszus elé

Az Anthropic a Politico információi szerint egy szövetségi AI-biztonsági törvényjavaslatot terjesztett elő, amely bizonyos esetekben megtiltaná egy AI-modell forgalmazását. A lap szerint a tiltás akkor lépne életbe, ha „előre látható, közvetlen veszély” áll fenn: több mint 50 ember halálát okozó vagy egymilliárd dollárt meghaladó kárt jelentő biológiai fegyver, a fejlesztői kontroll kijátszása vagy kibertámadás formájában. A kockázatot a Kereskedelmi Minisztériumnál regisztrált, független értékelők állapítanák meg, akiket akár az AI-cégek is fizethetnének, ha a kifizetés nem függ az eredménytől. A tervezet szerint az értékelőknek 72 órájuk lenne jelezni a veszélyt a minisztériumnak, amely ezután egy washingtoni szövetségi bírótól kérhetné a modell kiadásának leállítását; a törvény kifejezetten megtiltaná, hogy bármely ügynökség önállóan döntsön erről. Az Anthropic a megkeresésre nem reagált azonnal.

Az amerikai hadsereg önterjedő AI-kiberfegyvert fejleszt ECHOTRIBBLE néven

A The Decoder által ismertetett, az Intercept birtokába került belső dokumentumok szerint az amerikai hadsereg kibervédelmi parancsnoksága (ARCYBER) egy ECHOTRIBBLE kódnevű programon dolgozik, amely AI-ügynököket alakítana önállóan terjedő kiberfegyverekké. A tervek szerint a szoftver féregszerűen ugrálna gépről gépre, felhőalapú és légrésesen leválasztott rendszerekben egyaránt, azonosítaná és „semlegesítené” a célpontokat, majd önmagát megsemmisítené. A vállalkozóknak szánt dokumentum szerint a rendszernek „minimális emberi felügyelet mellett” kell működnie, és „önirányított viselkedésre” kell képesnek lennie, bár előre meghatározott kiváltó feltételeket a hadsereg beállíthat. A program a cikk szerint még korai fázisban van, egy június 24-i ARCYBER-rendezvényen mutattak be róla prezentációt potenciális beszállítóknak. A The Decoder arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban OpenAI és más cégek tesztjei során AI-ügynökök már akaratlanul is betörtek külső rendszerekbe, köztük a RubyGems, a Hugging Face, egy ausztrál kormányzati egészségügyi portál és az amerikai Oktatási Minisztérium hálózataiba.

Meta törölte a vitatott AI-adatgyűjtési passzust kereskedelmi feltételeiből

A Meta pénteken módosította kereskedelmi feltételeit, és teljesen törölte azt a vitatott megfogalmazást, amely szerint a cég bármely domainről, weboldalról vagy URL-ről származó tartalmat felhasználhat Meta-termékei fejlesztésére, kutatására és betanítására. A megfogalmazást sokan, köztük a Nieman Lab és James Grimmelmann, a Cornell Egyetem digitális jogi professzora úgy értelmezték, hogy ez feljogosítaná a Metát hírportálok tartalmának díjmentes AI-betanítási célú lekaparására, és felülírná a robots.txt fájlokban megadott tiltásokat. Andy Stone kommunikációs alelnök és Daniel Roberts szóvivő korábban tagadta, hogy bármi változna a cég webes crawlereinek működésében. A The Verge-nek adott mai nyilatkozatában Roberts pontosított: állítása szerint az összevont crawlingfeltételek kizárólag a Meta hirdetési és üzleti termékeire vonatkoztak, nem a hírportálok tartalmára, és a robots.txt-ben jelzett preferenciákat a cég továbbra is tiszteletben tartja.