2026. szeptember 16., szerda · Szabályozás

Trump felhívta Jensen Huangot: „hoax” az AI lassításáról szóló félelem

Hétfőn az All-In Summit színpadán Trump elnök telefonon hívta az Nvidia vezérigazgatóját, Jensen Huangot, aki a hívást hangosbeszélőn keresztül osztotta meg a közönséggel. Trump az AI-fejlesztés lassítására vonatkozó félelmeket „hoax”-nak nevezte, és kijelentette, hogy „a robotok nem fogják átvenni a hatalmat”. A háttérben áll az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei szombaton közzétett esszéje („We Must Pace the Frontier”), amelyben kormányzati szabályozást és nemzetközi lassítást sürgetett; ezt Sam Altman, Elon Musk és Satya Nadella is támogatta. David Sacks, a Fehér Ház tudományos-technológiai tanácsadó testületének társelnöke viszont a Twitteren bírálta a felhívást, szerinte a lassítás mögött versenyellenes, kartellszerű szándék állhat, nem pedig tiszta altruizmus. Huang a hívás során egyetértett Trumppal abban, hogy nem hagyják lelassulni az amerikai AI-versenyt.

Miért fontos?

Jensen Huang nyilvános szövetsége Trumppal azt jelzi, hogy az Nvidia üzleti érdekei összefonódnak a Fehér Ház AI-versenyt priorizáló politikájával, ami nyomás alá helyezheti az Amodei által sürgetett szabályozási vitát.

Források

TechCrunch AI The Verge WIRED

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Nvidia#AI szabályozás

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. szeptember 16., szerda napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Az amerikai hatóságok vizsgálják az Nvidia Hugging Face-felvásárlását

Az amerikai igazságügyi minisztérium a Reuters két forrására hivatkozó The Decoder szerint vizsgálja az Nvidia tervezett, 12,93 milliárd dolláros Hugging Face-felvásárlását, amelyet a cég 2027 első felében zárna le. A hatóságok azt nézik, hogy az üzlet ellenőrzést adhat-e az Nvidiának az AI-terjesztés egyik kulcsfontosságú platformja felett, ami hátrányosan érintheti versenytársait; az Nvidia szerint a Hugging Face továbbra is támogatja majd a különböző chip-, felhő- és AI-szolgáltatókkal kötött partnerségeit. A még Biden alatt indult, Trump alatt is folytatódó vizsgálat kiterjed az Nvidia SchedMD- és Run:ai-felvásárlására, a Groqqal kötött licencszerződésére, és arra is, hogy a cég kínált-e több AI-chipet azoknak, akik Nvidia hálózati eszközöket és Groq-processzorokat is vettek. Franciaország versenyhivatala külön is vizsgálja az Nvidiát a CUDA-szoftvertől való iparági függőség és a CoreWeave-ben birtokolt részesedése miatt.

AI-biztonsági aggodalmak: titkos rendszerek sérülékenységei és tiltott chipek feketepiaca

Az Anthropic Mythos nevű AI-modellje sebezhetőségeket talált az amerikai kormány titkosított rendszereiben, ami komoly biztonsági kérdéseket vet fel. Az Egyesült Államok nyomást gyakorol a Metára, hogy fogadja el az AI-rendszereinek független biztonsági felülvizsgálatát, miután aggodalmak merültek fel a technológia kockázataival kapcsolatban. Kínában az Nvidia tiltott AI-chipjeinek feketepiaci ára megduplázódott az exportkorlátozások következtében. A Wall Street eközben esett, miután a befektetők kételkedni kezdtek az AI-infrastruktúrára fordított hatalmas kiadások megtérülésében, különösen a félvezető szektorban.

Megduplázódott a tiltott Nvidia-chipek feketepiaci ára Kínában

Az amerikai exportkorlátozások következtében a Kínában tiltott Nvidia mesterséges intelligencia processzorok feketepiaci ára megkétszereződött. Az Egyesült Államok szigorú intézkedései kockázatosabbá, nehezebbé és drágábbá tették az illegális chipbeszerzést. A fokozott ellenőrzés ellenére a tiltott chipek iránti kereslet Kínában továbbra is erős, mivel a fejlett AI-hardver hozzáférése stratégiai fontossággal bír. A magasabb ár és a nagyobb kockázat dacára a fekete piac aktív maradt, ami jelzi, hogy a korlátozások nem tudták teljesen elvágni a kínai szereplőket a fejlett AI-chiptől.

A Wikimedia köztes utat javasol az AI-szerzői jogi perekben

A Wikimedia Alapítvány pénteken benyújtott amicus brief-ben foglalt állást azokban az amerikai szerzői jogi perekben, amelyekben kiadók, köztük a The New York Times, az OpenAI-t és a Microsoftot perlik nagynyelvi modellek betanítása miatt. A szervezet szerint sem a kiadók, sem az AI-cégek szélsőséges álláspontja nem helyes: a copyright-védett szövegeken végzett betanítást a fair use alá kellene sorolni, de ha egy chatbot szó szerint visszaadja a védett tartalmat a felhasználóknak, az már licencelést igényelne. A Wikimedia azzal érvel, hogy a Creative Commons licenc alatt szabadon elérhető Wikipédia-szövegeket olyan szolgáltatások, mint a ChatGPT, a licenc feltételeinek betartása nélkül reprodukálják. Stephen LaPorte, az alapítvány jogi igazgatója szerint egy túl szigorú vagy túl megengedő ítélet egyaránt veszélyeztetheti a szabad tudás fenntarthatóságát és a nyílt forráskódú technológiák fejlődését.