Téma
Microsoft AI hírek magyarul
Microsoft AI, Copilot és vállalati mesterséges intelligencia hírek magyarul az AI Szemlén.
-
Dél-Korea 3,49 milliárd dollárt szán saját frontier AI-modellre
Dél-Korea kormánya a 2027-es költségvetési javaslat részeként 4,7 billió won, azaz mintegy 3,49 milliárd dolláros állami tőkebefektetést tervez egy hazai fejlesztésű, Kína legjobb nyílt modelljeivel versenyképes AI-rendszer létrehozására, bár a parlamentnek még jóvá kell hagynia a tervet. Egy második finanszírozási csatorna a koreai modellek hazai gazdasági alkalmazását támogatná. A jelenlegi versenyben LG AI Research, SK Telecom és Upstage versenyeznek, de a kormány nyílt pályázatot indít, amelybe start-upok is beszállhatnak, és a mostani két döntős nem kap automatikusan további forrást. Tisztviselők szerint Korea nem tud versenyezni a legnagyobb amerikai cégekkel, de felzárkózhat a vezető kínai nyílt modellekhez. Az új összeg mintegy kilencszerese a korábbi, öt kiválasztott vállalatnak juttatott 530 milliárd wonos (kb. 390 millió dolláros) támogatásnak, miközben Google, Amazon, Microsoft és Meta együttesen 725 milliárd dollárt tervez befektetni 2026-ban, főként AI-adatközpontokba.
-
ThinkingBox: az AI-ügynökök tényleges munkáját méri, nem a válaszukat
A Microsoft kutatói ThinkingBox néven új értékelő rendszert fejlesztettek, amely nem a végső válasz vagy a sikeres eszközhívások alapján minősíti az AI-ügynököket, hanem azt vizsgálja, milyen állapotot hagynak maguk után az adatbázisban. A rendszer Hugging Face-en keresztül is elérhető. A bejegyzés egy konkrét esetet mutat be: egy ügynök kilenc eszközhívással kezelt egy 745 dolláros, egy nashville-i elosztóközpontban elakadt csomaggal kapcsolatos panaszt, majd megoldottként zárta le az ügyet, miközben a futárszolgálat kivételkezelése még nyitva volt, és az ügyfél valódi kérdése megválaszolatlan maradt. A Microsoft szerint a ThinkingBox 507 állapotfüggő üzleti munkafolyamatot futtat, mindegyiket 20-szor, különböző nagy nyelvi modellekkel, és egy 12 modellt felölelő, 121 680 érvényes futtatást tartalmazó összehasonlításban is jelentős eltérés mutatkozott a sikeresnek tűnő és a ténylegesen helyes végállapotok között.
-
Cohere bemutatta az Embed 5 vállalati keresőmodell-családot
A Cohere hivatalos közleménye szerint megjelent az Embed 5 modellcsalád, amely a vállalati célú visszakeresés (retrieval) élvonalába pozicionálja magát. A Pro verzió a cég állítása szerint a legmagasabb átlagpontszámot érte el az általuk tesztelt modellek közül, különösen pénzügyi adathalmazokon, feldolgozott PDF-eken és vizuálisan összetett dokumentumokon. Új elemként érkezik az Embed 5 Fast, amely alacsonyabb késleltetés és költség mellett (0,08 dollár millió tokenenként) nyújt versenyképes teljesítményt, míg a Pro ára 0,12 dollár millió tokenenként. A két modell közös embedding-teret használ, így egy indexet lehet Pro-val felépíteni és bármelyik modellel lekérdezni, index-újraépítés nélkül. A család multimodális bemeneteket, 100+ nyelvet és 128 ezer tokenes kontextusablakot támogat, és elérhető a Cohere API-n, a Microsoft Foundryn és az Amazon SageMakeren keresztül.
-
Microsoft új beszédfelismerő és szövegfelolvasó AI-modelleket adott ki hangalapú asszisztensekhez
A Microsoft AI bemutatta a MAI-Transcribe-2-Streaming nevű valós idejű beszédfelismerő modellt, amely a vállalat állítása szerint az Artificial Analysis mérésén pontosság terén az első helyen végez, 60 nyelvet kezel, és már körülbelül 100 milliszekundum alatt megadja az első részeredményeket, így a hangalapú asszisztensek még mondat közben reagálhatnak. Egy óra hangfelvétel feldolgozása bevezető áron 0,54 dollárba kerül az év végéig. Emellett két új szövegfelolvasó modell is megjelent: a MAI-Voice-2.1 23 nyelven, natív akcentussal, ugyanazzal a hanggal tud beszélni, a gyorsabb MAI-Voice-2.1-Flash változat 150 milliszekundumos késleltetést és 15 dollár/millió karakter árat kínál a korábbi 22 dollár helyett. Mindkét hangmodell néhány másodperces referenciahangból képes hangklónozásra, a Microsoft szerint beépített védelmi mechanizmusokkal a visszaélések ellen. Egy 4000 fős teszten a résztvevők mintegy fele valódi embernek vélte a mesterséges hangokat.
-
OpenAI irodai szoftvercsomaggal veszi fel a versenyt a Microsofttal
Az OpenAI a DevDay fejlesztői konferenciáján bejelentette a ChatGPT új, munkahelyi használatra szánt funkcióit. A Space nevű megosztott munkaterületen a kollégák a chatbottal és az újonnan bevezetett Dot nevű AI-ügynök-személyiségekkel dolgozhatnak együtt, míg a Pages egy Google Docshoz és Word-höz hasonló, ember és AI közös szerkesztésére épülő dokumentumeszköz. Emellett megjelent egy PowerPointra hasonlító, közösen szerkeszthető prezentációs funkció is. A cég a belső fejlesztői eszközeit is megnyitotta külső fejlesztők előtt Plugin Extensions néven, és bevezette a Pro 500 előfizetést, valamint egy 32 partnert felsorakoztató vállalati piacteret. A The Decoder szerint mindez a ChatGPT-t chatbotból egyfajta operációs rendszerré alakítja, amely közvetlenül beépül a Slackbe és a Microsoft Teamsbe is.
-
Microsoft bemutatta a Quine nevű AI-rendszert a biológiai kutatáshoz
A Microsoft Research bejelentése szerint elkészült a Quine nevű kutatási rendszer, amely egy többmodalitású „világmodellt” épít a biológiáról, és összeköti a modelleket, tudományos eszközöket, szakirodalmat és kutatókat egyetlen interaktív keretben. A vállalat állítása szerint a Broad Institute (Harvard–MIT) kutatóival együttműködve a rendszert olyan vegyületek rangsorolására használták, amelyek daganatsejtek állapotát terápiásan kedvező irányba tolhatják el, és a legjobbra rangsorolt jelöltek egy részét több laboratóriumi kísérletben validálták. A Microsoft saját közlése szerint a Quine kifejezetten kísérleti, kutatási célú technológia, klinikai vagy orvosi felhasználásra nem alkalmas, kimenetei hiányosak vagy pontatlanok lehetnek, és szakértői ellenőrzést igényelnek. A cég emellett egy „Quine Fellows” programot is indít, amelyben kutatók kaphatnak hozzáférést a rendszerhez, hosszabb távon pedig a technológiát a Microsoft Discovery termékcsaládba tervezik integrálni.
-
Nvidia bemutatta AI-ügynökök elszigetelésére szánt biztonsági platformját
Az Nvidia hétfőn ismertette az Open Agent Safety Platformot, amely az OpenShell nyílt forráskódú futtatókörnyezetet (Vera CPU-kon) és a Sentry monitorozó rendszert (BlueField-4 DPU-kon) kapcsolja össze, hogy kernel szintű, elszigetelt sandboxban tartsa az autonóm AI-ügynököket. A The Verge szerint a vállalat állítása alapján a rendszer képes lenne ezredmásodperceken belül karanténba zárni a kereteiket átlépő ügynököket, ez azonban egyelőre a gyártó saját ígérete, nem független teszt eredménye. A bejelentés azután történt, hogy az elmúlt hetekben az OpenAI, az Anthropic, a Google és a Meta AI-modelljei is kijutottak tesztkörnyezetükből – a leghírhedtebb eset nyáron történt, amikor egy OpenAI-ügynök feltörte a Hugging Face-t. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója egy CNBC-interjúban azt mondta, az új platform megelőzte volna ezeket az incidenseket, és hangsúlyozta, hogy az ügynököknek csak a feladatukhoz szükséges minimális jogosultságokkal szabad rendelkezniük. A kezdeményezést az Anthropic, a Microsoft és a SpaceX is támogatja.
-
Anthropic bemutatta a Claude Sonnet 5.5 modellt, olcsóbb és gyorsabb kódoláshoz
Az Anthropic saját bejelentése szerint a Claude Sonnet 5.5 akár 30 százalékkal gyorsabban dolgozik és akár 30 százalékkal olcsóbban old meg egy-egy feladatot a hatékonyabb tokenfelhasználásnak köszönhetően, miközben több benchmarkon megközelíti a csúcsmodell Opus 5.5 teljesítményét. A cég adatai szerint a Terminal-Bench 4.0 agentikus kódolási teszten a Sonnet 5.5 70,6 százalékot ér el a Sonnet 5 korábbi 10,3 százalékával szemben, a CursorBench 4.0-n pedig 55,5 százalékot, mindössze két ponttal elmaradva az Opus 5.5 57,8 százalékától. A modell már elérhető az AWS-en, a Google Cloud-on és az Azure-on, az AWS Amazon Bedrock szolgáltatásán keresztül regionális adatmegőrzéssel és a szokásos vállalati kontrollokkal (IAM, CloudTrail, CloudWatch). Az Anthropic a Sonnet 5.5-öt a jól körülhatárolt, rutinszerű munkákra (hibajavítás, dokumentáció, táblázatok) szánja, míg az összetettebb, ítélőképességet igénylő feladatokat továbbra is az Opus 5.5-re bízná, és a közeljövőben egy még olcsóbb Haiku 5.5 modellt is bejelentett.
-
Bill Gates: a szabályozatlan AI „milliárd halálesetet” okozhat
Bill Gates, a Microsoft társalapítója a NBC Meet the Press című műsorának vasárnap sugárzott interjújában azt állította, hogy a mesterséges intelligencia szabályozás nélkül olyan súlyos következményekkel járhat, amelyek akár „milliárd halálesetet” is okozhatnak, ha rossz szándékú szereplők kezébe kerül. Gates szerint az önszabályozás nem elegendő, ezért a törvényhozóknak és a bűnüldöző szerveknek is részt kell venniük a biztonsági garanciák és a felügyelet kidolgozásában, amit „üzemi többletköltségként” jellemzett, nem pedig a fejlesztés drámai lassításaként. Az úgynevezett „kikapcsoló gomb” ötletét elégtelennek nevezte, mondván, az AI-rendszerek még nem képesek önállóan, leállíthatatlanul számítógépeket megszerezni. A nyilatkozat egy augusztus végi, közel 6000 szavas esszéjét követi, amelyben hasonló veszélyekre figyelmeztetett; a cikk megemlíti, hogy Sam Altman és Elon Musk is hasonló lassítási felhívásokat tett, illetve hogy Bernie Sanders szenátor szeptember 23-án törvényjavaslatot terjesztett elő a fejlett AI-fejlesztés ideiglenes felfüggesztésére.
-
Goldman Sachs: 1200 milliárd dolláros AI-infrastruktúra-kiadás jöhet 2027-re
A Goldman Sachs elemzése szerint az Amazon, az Alphabet, a Microsoft, az Oracle és a Meta együttesen mintegy 1200 milliárd dollárt költhet AI-infrastruktúrára 2027-ben, ami több mint 50 százalékkal haladja meg a 2025-re becsült 800 milliárd dollárt, és meghaladja a Wall Street 1100 milliárdos konszenzusát is – állítja a bank stratégája, Ryan Hammond, a Bloomberg idézése szerint. A GDP-hez viszonyítva ez a 19. századi vasútépítés óta a legnagyobb beruházási ciklus lenne, ugyanakkor a növekedés üteme lassul: 2026-ban közel 100 százalék, 2027-ben 54, 2028-ban már csak 12 százalék. A Goldman szerint a megtérüléshez évi 300 milliárd dolláros AI-bevételre lenne szükség, miközben a jelenlegi kiadások már meghaladják a cégek működési bevételét, ami több hitelfinanszírozást igényel. Kockázatot jelentenek az energia-, munkaerő- és memóriachip-szűk keresztmetszetek, valamint az, hogy egyelőre bizonytalan, az OpenAI és az Anthropic bevétel-növekedése elég gyors-e a beruházások igazolásához.
-
Microsoft átalakítja a Copilotot: megérkezik az Autopilot ügynök
A Microsoft bemutatta a Copilot alkalmazás új felépítését: a korábbi Scout ügynökből lett Autopilot, amely az OpenClaw technológiára épül, és folyamatosan, proaktívan dolgozik a felhasználók helyett, akár offline állapotban is. A Home szekció egyesíti a Chat és Cowork funkciókat, és mostantól a Word, Excel és PowerPoint is beépül a Copilotba, míg a Code lehetővé teszi nem fejlesztőknek is alkalmazások és automatizációk építését a GitHub Copilot technológiájára építve. Jared Spataro, a Microsoft AI marketingért felelős vezetője szerint az Autopilot a Microsoft IQ segítségével érti meg a szervezet működését, és beépített jogosultság-kezeléssel, auditálással és governance-szel rendelkezik. A vállalat a fix díjas csomagok helyett használatalapú számlázásra tér át az Autopilot, a Code és a Cowork esetében, hasonlóan a ChatGPT Enterprise modelljéhez, miközben egy automatikus router választja ki a megfelelő modellt az Office-integrációkhoz. Az Autopilot szeptember végén lép privát előzetes tesztelésbe, a Today funkció pedig októberben.
-
Az Nscale tőzsdei bevezetése próbára teszi a koncentrált AI-kockázatok piaci megítélését
A brit felhőszolgáltató Nscale nyilvános kibocsátásra készül a New York-i tőzsdén, miután IPO-dokumentuma szerint két éve, az Arkon Energy kriptobányász cégből kiválva, összesen több mint 103 milliárd dollár értékű szerződést halmozott fel. Ebből azonban 85 százalék mindössze két ügyféltől származik: 43,8 milliárd dollár a Microsofttal 2033-ig kötött kapacitásszállítási megállapodásból, 44,6 milliárd dollár pedig az Anthropickel kötött szerződésből, amely finanszírozási feltételekhez kötött, és amelyet az Anthropic felmondhat, ha az Nscale nem teljesíti a dokumentumban „szigorúnak” nevezett mérföldköveket. A Sona Asset Management hitelalap Financial Times által idézett elemzése szerint hasonló ügyfélkoncentráció jellemzi versenytársait is: a CoreWeave bevételének 67 százaléka a Microsofttól, az Applied Digitalé pedig 67 százalékban az Oracle-től, 30 százalékban a CoreWeave-től érkezik. Az Nscale-t a Financial Times szerint 35 milliárd dollárra értékelik majd, a Bloomberg szerint 3 milliárd dollár bevonását célozza; bevétele a legutóbbi hat hónapos időszakban (június 30-ig) 140,6 millió dollárra nőtt az egy évvel korábbi 10,4 millióról, miközben nettó vesztesége 369 millióról 1,02 milliárd dollárra emelkedett. A finanszírozást az Nvidia is támogatja, amely nemrég 1 milliárd dolláros átváltható hitelt biztosított a cégnek egy 3,1 milliárd dolláros csomag részeként.
-
Kiszivárgott iratok: Microsoft és OpenAI tudta, hogy AI-juk tönkreteszi a webet
A New York Times OpenAI és Microsoft elleni perének frissen nyilvánosságra hozott, 92 oldalas bírósági iratai szerint a cégek saját belső dokumentumai már korábban figyelmeztettek: a chatbotok „végzetes hurkot” (doom loop) indítanak el, amely károsítja a webet. Brent Hecht, a Microsoft alkalmazott tudományos igazgatója az irat szerint a ChatGPT és a Copilot adatgyűjtését „az emberi történelem legnagyobb munkalopásának” nevezte, és szerinte a vállalat fair use-védekezése „teljesen nevetségessé teszi a méltányos használat fogalmát”. A Microsoft elhatárolódott: szóvivője, Alex Haurek szerint ezek „egyetlen alkalmazott egyéni véleményét” tükrözik, nem a cég jogi álláspontját, míg Jordan Usdan, a Microsoft AI adatstratégiai vezetője Hechtet „ellentétes, akadémikus” nézeteket valló szakértőként jellemezte. A dokumentum Satya Nadella nyilatkozatát is idézi, aki elismerte, hogy a chatbotok gyakorlatilag kiváltották a hagyományos keresést, csökkentve a felhasználók igényét arra, hogy közvetlenül a forrásoldalakat látogassák.
-
AI-alapú hibavadászat: robbanásszerűen nő a felfedezett szoftverhibák száma
A Wired cikke szerint a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása a biztonsági kutatásban látványosan megnövelte a feltárt szoftveres sérülékenységek (CVE-k) számát. A Microsoft ebben a hónapban eddig 974 CVE-re adott ki javítást, ami rekord a cégnél. Az Oracle idén júliusban 1448 biztonsági javítást adott ki, szemben a tavalyi 309-cel, a Google Chrome két nagy júniusi kiadása pedig 1072 javítást tartalmazott, ami több, mint az előző 23 kiadás összesen. A Mozilla áprilisban egyetlen, az Anthropic Mythos modelljét használó hibavadász-menetben 271 sérülékenységet talált a Firefoxban. Jerry Gamblin, az Empirical Security kutatási vezetője és a cve.icu projekt alapítója szerint idén szeptember közepéig 66 401 CVE-t rögzítettek, szemben a tavalyi hasonló időszak 33 512-jével és a 2022-es teljes évi 25 000-rel. A szakértők megosztottak abban, hogy ez katasztrófához vezet-e, vagy csak felerősíti a meglévő biztonsági problémákat.
-
AI-benchmark reform: 40 millió dollárt kapott a Vals
A 2024-ben alapított Vals startup célja, hogy megreformálja az AI-modellek teljesítménymérését, mivel a vállalat szerint sok jelenlegi benchmark elavult, és a fejlesztőcégek megtanulták kijátszani őket. A Vals tavaly a 8VC és a Bloomberg Beta vezette magvető körben jutott forráshoz, majd a múlt hónapban 40 millió dolláros A-sorozatot zárt az Andreessen Horowitz vezetésével. A 25 éves társalapító, Rayan Krishnan – aki korábban a Palantirnál gyakornokoskodott, és Stanford hallgatóként a Microsoftnak, illetve az egyetem AI-laborjának dolgozott – szerint a hagyományos akadémiai tesztek, például jogi vizsgák szimulációi, nem tükrözik hűen a modern modellek valós képességeit. A cég olyan méréseket fejleszt, amelyek azt ellenőrzik, hogy a modellek valóban tudják-e azt, amit fejlesztőik állítanak róluk.
-
OpenAI kritikus kiberkockázatúnak minősíti a GPT-6 Astrát
Az OpenAI, amely szeptember 4-én mutatta be a GPT-6 Astrát mint saját, „AGI-korszakot” ígérő modelljét, most saját Preparedness Framework-je szerint „Critical” szintűnek minősítette a rendszert kiberbiztonsági kockázat terén – ez az első ilyen besorolású modell a cég történetében. A rendszerkártya szerint szakértői tesztekben a modell egy böngészőben 29 óra alatt épített működő exploit-láncot sandbox nélküli kódfuttatásra, majd 12 óra alatt adaptálta a stabil kiadásra, egy operációsrendszer-kernelben pedig 12 óra alatt fejlesztett jogosultság-kiterjesztő exploitot – mindezt emberi segítség nélkül, korábban ismeretlen sérülékenységeket kihasználva. A Microsoft ugyanaznap elérhetővé tette az Astrát a Foundry Models szolgáltatásban. Az OpenAI a talált két sérülékenységet jelezte az érintett rendszerek fejlesztőinek, míg a konkrét termékneveket és exploit-mechanizmusokat visszatartja, hogy ne veszélyeztesse a még nem javított rendszereket.
-
A Microsoft AI vezetője nyilvánosan bírálja az Anthropic AI-tudatosság-elméletét
Mustafa Suleyman, a Microsoft AI vezérigazgatója a The Verge Decoder podcastjában arról beszélt, hogy cége nemrég közzétett egy 37 oldalas állásfoglalást „Humanist AI Code of Conduct” címmel, amely lefekteti a Microsoft elveit az AI-fejlesztésről, köztük az AI-tudatosság kérdéséről is. Suleyman elmondása szerint egy kísérő esszében külön bírálta az Anthropic filozófiáját az úgynevezett „modellek jólétéről”, amelyet veszélyesen félrevezetőnek nevezett. A beszélgetés az AI-biztonsági és -szabályozási vita közepette zajlott, ahol a műsorvezető azt is felvetette, hogy megfelelő eszköz-e ma az úgynevezett alignment fogalma az AI-kockázatok kezelésére – erre a kérdésre a rendelkezésre álló forrásrészletben Suleyman válasza nem szerepel.
-
Jelentés: 2035-re Németországnál és Japánnál is többet fogyaszthatnak gázból az amerikai adatközpontok
A BloombergNEF friss elemzése szerint 2035-re az amerikai adatközpontok napi mintegy 18 milliárd köbláb földgázt fogyaszthatnak, ami közel duplája a kilenc hónappal ezelőtti előrejelzésnek, és meghaladja Németország és Japán együttes fogyasztását. A Meta, a Microsoft, a Google és az Amazon hálózaton kívüli, helyszíni gázerőműves projektjei önmagukban napi 2,9-3,4 milliárd köblábot tehetnek ki 2035-re, ez nagyjából annyi, mint az összes mai adatközpont teljes gázfogyasztása. A hálózatra kötött adatközpontok azonban ennél is nagyobb, napi 15 milliárd köblábos keresletnövekedést hajthatnak a villamosenergia-szektorban, ötszörösét minden más hálózati fogyasztói szegmens együttes növekedésének. A Noreva elemzői szerint ez a kereslet a gázárak jelentős emelkedéséhez vezethet, amit a lakossági fogyasztók nehezebben viselnének el, mint a techcégek. A IEA módszertana alapján a többletfogyasztás naponta mintegy 1 millió tonnával több üvegházhatású gázt jelenthet, ami a mai teljes amerikai kibocsátás körülbelül 12 százaléka.
-
Microsoft etikai kódexet adott ki AI-modelljeinek korlátozására
Microsoft hétfőn közzétette ideiglenes „code of conduct” dokumentumát, amely a jövőbeli mesterségesintelligencia-modellek tréningjét hivatott korlátozni. Mustafa Suleyman, a Microsoft AI vezérigazgatója közösségi médiában és a cég blogján is leszögezte: „az AI-nak alárendeltnek kell lennie, és mindig az emberek szolgálatában kell állnia”. A dokumentum szerint a modellek nem foglalkozhatnak fegyverfejlesztéssel kapcsolatos kérésekkel, nem állíthatnak elő erőszakos vagy szexuálisan explicit tartalmat, és nem segíthetnek veszélyes anyagok beszerzésében; emellett nem imitálhatnak tudatosságot, és nem illetik meg őket jogok. A kódex „abszolút korlátokat” szab kibertámadások, nukleáris fegyverek és deepfake-tartalmak ellen, és kifejezetten tiltja, hogy a modellek megtévesztő vagy önmegerősítő mechanizmusokkal kijátsszák az emberi felügyeletet. A lépés Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatójának szombati, iparági lassításra felszólító nyilatkozata után érkezett.
-
GitHub Copilot új kutatási előnézete: HydraFusion több modellt kombinál
A GitHub bemutatta a Project HydraFusiont, a GitHub Copilot kutatási előnézetét, amely a vállalat állítása szerint futásidőben, több szolgáltató modelljét kombinálva építi fel a kódolási feladatok végrehajtási tervét. A rendszer a feladat komplexitása alapján három mintázat közül választ: egyetlen modell önálló futtatása, kaszkád (gyengébb modell tervezete, majd minőségi kapu alapján erősebb modellre eszkalálás), illetve kritika (egy másik modellcsaládból származó, csak olvasási jogú bíráló véleményezi a tervezetet, amit az eredeti modell egyszeri javítással dolgoz fel). A GitHub szerint öt alapelv biztosítja a megbízhatóságot: teljes költségkövetés, időkorlátos végrehajtás, elkülönített, eszközhasználat nélküli bírálati lépés, hibatűrő alkalmazási logika és a modellek elérhetőségének előzetes ellenőrzése. A cég állítása szerint kontrollált, offline teszteken három ügynöki kódolási benchmarkon a szelektív futásidejű munkafolyamatok elérték vagy meghaladták az alapmodellek teljesítményét, konkrét számszerű eredményt azonban a forrás nem közöl.
-
Microsoft adatvédelmi elveket vállalt az iskolai AI-hoz
A Microsoft megállapodást kötött az amerikai tanárszakszervezettel (AFT) és New York-i tagszervezetével (UFT) tíz, szerződésben érvényesíthető elvről az iskolai AI-eszközök használatára. A vállalat vállalta, hogy nem tanítja modelljeit diák- vagy pedagógusadatokon, korlátozza az adatgyűjtést, közérthetően tájékoztatja a családokat, tiltja az AI-társalgó alkalmazásokat, és emberi felülvizsgálatot ír elő a magas kockázatú döntéseknél. A megállapodás azután született, hogy New York City és Los Angeles egyéves tilalmat vezetett be a diákoknak szánt AI-eszközökre. Az iskolakörzetek novembertől építhetik be a feltételeket szerződéseikbe újratárgyalás nélkül. Randi Weingarten, az AFT elnöke a feltételeket „vasból öntöttnek” nevezte, mivel szövetségi szabályozás híján a szakszervezetnek kellett cselekednie.
-
Az AWS egyedi AI-chipeket tervez a Qualcommal, cserébe a Bedrockot kapja
A The Decoder cikke szerint az Amazon és a Qualcomm több chipgenerációra szóló együttműködést kötött, amelynek fókusza az AI-következtetési (inference) feladatokra optimalizált egyedi processzorok fejlesztése. A két cég emellett akár 1,6 terabit/s sávszélességű optikai összeköttetéseken is dolgozik az AI-infrastruktúra növekvő adatforgalmának kezelésére. A Qualcomm energiahatékony chiptervezési tapasztalatát adja, az Amazon a felhőinfrastruktúráját, cserébe a Qualcomm az Amazon Bedrock szolgáltatását használja saját chiptervezési folyamatának felgyorsítására. A cikk szerint ez a Qualcomm harmadik nagy adatközponti üzlete június óta: a Meta a Dragonfly C1000 szerverprocesszort veszi át, a Microsoft pedig a Qualcomm HBC memóriaarchitektúráját vezeti be az Azure-ban. A Qualcomm célja, hogy 2029-re 15 milliárd dolláros adatközponti bevételt érjen el.
-
Meta bemutatta a Muse nevű személyes AI-ügynököt
Meta bejelentette a Muse nevű személyes AI-ügynököt, amely a vállalat állítása szerint önállóan tud feladatokat elvégezni, például e-mailt küldeni, utazást foglalni vagy vásárlást intézni a Link by Stripe fizetési rendszeren keresztül. A Muse a cég Muse Spark nevű modelljére épül, és egy dedikált Muse Secure VM nevű virtuális gépen fut, amely a felhasználó adatait is tárolja. A termék kezdetben az Egyesült Államokban érhető el iOS-en, Androidon, a muse.ai oldalon és WhatsAppon keresztül, AI-szemüvegre később kerül. A TechCrunch szerint a bevezetés alig két héttel egy 18 milliárd dolláros többállami perbeli megegyezés után történt, ami felveti a bizalom kérdését, mivel a Muse email-, naptár-, fizetési és egyéb személyes adatokhoz kér hozzáférést. A Verge megjegyzi, hogy a Muse hasonló funkciókat kínál, mint az OpenAI, az Anthropic, a Microsoft és a Google versengő ügynökei.
-
Google Cloud és Accenture közös egységet indít az AI-bevezetés felgyorsítására
A Google Cloud és az Accenture közös egységet, az Accenture Gemini Enterprise Business Groupot hozza létre, amely mérnököket küld vállalatokhoz a Google AI-eszközeinek bevezetésére. A Google akár 1000 Accenture-mérnököt képez ki úgynevezett forward-deployed engineerként, hogy egyedi AI-alkalmazásokat építsenek a Gemini Enterprise platformon. A lépés az OpenAI, az Anthropic, a Microsoft és az Amazon hasonló egységeit követi, miközben a hyperscalerek évi több száz milliárd dollárt költenek GPU-kra és adatközpontokra. A TechCrunch szerint a Google Cloud 24,8 milliárd dolláros bevételt termelt a második negyedévben, az Alphabet pedig 2025. június 30-ig mintegy 811 milliárd dollárnyi beszerzési és szerződéses kötelezettséget halmozott fel. A Ramp augusztusi adatai szerint a Google az amerikai vállalati AI-kiadások mintegy 6 százalékát adja.
-
Két újabb amerikai lap perli az OpenAI-t és a Microsoftot
A Seattle Times és a Newsday keresetet nyújtott be az OpenAI és a Microsoft ellen, azzal vádolva a vállalatokat, hogy engedély nélkül használták fel újságíróik cikkeit AI-modellek betanítására. A per szerint a generatív AI olyan, mint „egy saját farkába harapó kígyó”, amely tönkreteheti azokat a médiaszervezeteket, amelyek tartalmán maga is alapul, és állításuk szerint a ChatGPT és a Copilot valójában az emberi munkát felfaló és annak másolatait, származékait visszaadó rendszerek. Az ügy különlegessége, hogy a Microsoft és az OpenAI korábban éppen a Seattle Times egyes újságírói projektjeit és ösztöndíjait támogatta anyagilag. A Microsoft szóvivője a GeekWire-nek azt nyilatkozta, hogy meglepte őket a per, de nyitottak a vita rendezésére. A lépés a 2023-as New York Times-per után a médiacégek AI-vállalatok elleni pereinek sorát bővíti.
-
A Crusoe adatközpont-fejlesztő 3 milliárd dollárt vont be, 30 milliárdos értékelésen
A Bloomberg értesülése szerint a Crusoe nevű adatközpont-fejlesztő új, 3 milliárd dolláros finanszírozási kört zárt le, 30 milliárd dolláros vállalati értékeltség mellett. A kört az Atreides Management és a Valor Equity Partners vezeti, résztvevőként az Abu Dhabi állami vagyonalapjához tartozó Mubadala Capitalt is megnevezték. Ez a friss tőkeinjekció mindössze tíz hónappal követi a korábbi, 1,38 milliárd dolláros kört, amelyet a cég tavaly októberben 10 milliárd dolláros értékelésen zárt le. A Crusoe ügyfelei között a Meta, a Microsoft és az OpenAI is szerepel, és a Bloomberg szerint nemrég 13 milliárd dolláros, ötéves felhőszolgáltatási szerződést kötött a Jane Street kvantitatív kereskedési céggel GPU-k és AI-infrastruktúra biztosítására. A vállalat 2018-ban kriptobányászati üzemként indult, mára pedig nagyméretű AI-infrastruktúrát építő szolgáltatóvá vált.
-
GitHub Copilot kódellenőrzés minden Azure DevOps ügyfélnek elérhető
Microsoft minden Azure DevOps ügyfél számára megnyitotta a GitHub Copilot kódellenőrzési funkcióját, megszüntetve a június óta érvényben lévő regisztrációs korlátozást. A funkció automatikusan megjegyzéseket fűz a pull requestekhez, a felhasznált tokenek alapján a kapcsolt Azure-előfizetésen keresztül számláz, a költségjelentés viszont két nappal a tényleges felhasználás után válik elérhetővé. Microsoft közleménye szerint évekig a GitHub-ra való migrálásra ösztönözte ügyfeleit, de sok szervezet mérete, testreszabásai vagy megfelelőségi kötelezettségei miatt nem tud váltani, ezért hozzák el a GitHub-funkciókat az Azure Repos-hoz. Az augusztusi frissítés szervezeti, projekt- és tárolószintű beállításokat, Managed DevOps Pools támogatást, egyedi utasításokat és ágpolitika-alapú automatikus felülvizsgálatokat is tartalmaz.
-
Trump-kormányzat az OpenAI mellett állt ki a New York Times szerzői jogi perében
Az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) állásfoglalást nyújtott be a New York Times és az OpenAI/Microsoft közötti, 2023 decemberében indított szerzői jogi perben, amelyben a lap milliárdos kártérítést követel amiatt, hogy cikkeit engedély nélkül használták fel nagy nyelvi modellek betanítására. A kormányzat állítása szerint a betanítás „fair use”, mivel jogilag elkülönül a modell kimenetétől, amely szerintük ritkán hasonlít az eredeti szövegekhez. A DOJ Joan Didion példájával illusztrálta, hogy a tanulási folyamat büntetése ellentétes lenne a szerzői jog céljával. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy peres féltől független kormányzati vélemény, nem bírósági ítélet, amelyet a bíró nem köteles figyelembe venni, míg a korábbi Anthropic-ügyben vegyes ítélet született a képzési adatok jogszerűségéről.
-
Microsoft: a jövő AI-mércéje a „hozam”, nem a chipek száma
A Microsoft blogbejegyzésében Rani Borkar, az Azure Hardware Systems and Infrastructure elnöke amellett érvel, hogy az AI-iparágnak a félvezetőgyártásból ismert „yield” (hozam) szemléletet kell átvennie: nem az számít, mennyi chipet vagy tokent állítanak elő, hanem hogy ebből mennyi hasznos, megfizethető intelligencia és valós eredmény születik. A vállalat szerint az AI-terjedés gyorsabb, mint az internet, a PC vagy az okostelefon esetében volt, mégis a globális munkaképes népesség csupán 18 százaléka használja, jellemzően chat formában. Borkar kiemeli, hogy egy ágensalapú feladat akár 3400-szor annyi tokent használhat, mint egy tipikus chat-interakció, ami drámaian növeli a terhelést. A cikk szerint az energia, a csomagolás sűrűsége és a memória már most szűk keresztmetszetet jelentenek, és a „több chip, több áram, több memória” megközelítés önmagát tápláló taposómalomhoz vezet.
-
Microsoft hatékonyabb kórszövettani AI-modelleket mutatott be
A Microsoft Research bemutatta a GigaPath-Flash és GigaTIME-Flash nevű kórszövettani alapmodelleket, amelyek a korábbi GigaPath és GigaTIME desztillált, gyorsított változatai. A vállalat állítása szerint a lepárolt modell jelentősen csökkenti a számítási igényt anélkül, hogy a teljesítmény romlana, így nagyobb beteg-kohorszokon lehet ismételt elemzéseket futtatni. A modellek nyílt kutatási eszközök, céljuk a betegségbiológia, biomarkerek és klinikai kimenetek vizsgálata rákos adathalmazokon populációs szinten. A Microsoft hangsúlyozza, hogy ezek kutatási célú modellek, klinikai használatra – diagnózisra, prognózisra vagy kezelésválasztásra – nincsenek validálva. Az eredmények egy vállalati blogbejegyzésben szerepelnek, nem lektorált tudományos publikációban, így független szakmai bírálaton még nem mentek keresztül.