2026. november 3., kedd · Szabályozás

A New York Times beperelte a Brave böngészőt AI-tartalomlopás miatt

A New York Times hétfőn pert indított a Brave Software ellen, amely a The Verge és a TechCrunch szerint jogosulatlanul gyűjtötte be és használta fel a lap szerzői jogvédett tartalmát. A kereset szerint a Brave az általa épített, állítólag több mint 30 milliárd weboldalt felölelő indexet AI-cégeknek, köztük az Anthropicnak, a Perplexitynek, a Mistralnak, az xAI-nak és a Cohere-nek is értékesítette modellbetanításra és felhasználói kérdések megválaszolására. Külön keresetet nyújtott be a New York Daily News, a Chicago Tribune és az Orlando Sentinel is, szintén manhattani szövetségi bíróságon. A felperesek szerint a Brave böngésző fizetőfal-áttörő funkciója is lehetővé teszi a cikkek jogosulatlan elérését, miközben a kiadókat soha nem kompenzálta. A Perplexity kommunikációs igazgatója, Jesse Dwyer dezinformációnak nevezte a keresetet, a Brave pedig egyelőre nem reagált a megkeresésekre.

Miért fontos?

A TechCrunch szerint a Times korábban már perelte az OpenAI-t és a Perplexityt hasonló jogsértés miatt, így a Brave elleni kereset egy szélesebb kiadói jogvédelmi stratégia újabb állomása.

Források

The Verge TechCrunch AI

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Brave#New York Times

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. november 3., kedd napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Trump-kormányzat az OpenAI mellett állt ki a New York Times szerzői jogi perében

Az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) állásfoglalást nyújtott be a New York Times és az OpenAI/Microsoft közötti, 2023 decemberében indított szerzői jogi perben, amelyben a lap milliárdos kártérítést követel amiatt, hogy cikkeit engedély nélkül használták fel nagy nyelvi modellek betanítására. A kormányzat állítása szerint a betanítás „fair use”, mivel jogilag elkülönül a modell kimenetétől, amely szerintük ritkán hasonlít az eredeti szövegekhez. A DOJ Joan Didion példájával illusztrálta, hogy a tanulási folyamat büntetése ellentétes lenne a szerzői jog céljával. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy peres féltől független kormányzati vélemény, nem bírósági ítélet, amelyet a bíró nem köteles figyelembe venni, míg a korábbi Anthropic-ügyben vegyes ítélet született a képzési adatok jogszerűségéről.

Folytatódhat az NAACP pere az xAI adatközpontjának szennyezése miatt

Egy szövetségi bírónő, Debra M. Brown elutasította az xAI indítványát, amellyel a vállalat le akarta állítani a NAACP – a Southern Environmental Law Center képviseletében indított – perét. A per szerint az xAI legalább 35 gázturbinát üzemeltetett a memphisi Colossus adatközpontban a szükséges légszennyezési engedélyek nélkül, megsértve a Clean Air Act előírásait. Az xAI azzal érvelt, hogy a turbinák mobil forrásként mentesülnek az engedélyeztetés alól, és hogy a felpereseknek nincs perindítási joguk – ezt a bíró elutasította. A NAACP klíma- és környezetvédelmi igazgatója, Abre' Connor szerint ez „fontos győzelem” az xAI elszámoltathatóságáért folytatott küzdelemben.

Ausztrál alkotók tiltakoznak Albanese kormányának AI-szerzői jogi tervezete ellen

A Guardian szerint egyre nagyobb az elégedetlenség Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök sydney-i választókerületében, Grayndlerben, amely a kreatív és kulturális vállalkozások egyik fellegvára. A munkáspárti kormány olyan szerzői jogi reformot fontolgat, amely alapértelmezetten szabad hozzáférést adna az AI-cégeknek az ausztrál alkotók online tartalmaihoz, amerikai techcégekkel kötendő kompromisszum részeként. A lap szerint az Anthropic egy „opt-out” modellt javasolt, amely szerint a tartalmakat fel lehetne használni, hacsak a jogtulajdonos kifejezetten nem tiltakozik ellene – ezt a koalíciós szenátorok és a zeneipar a tulajdon állami kisajátításának minősítették. A törvénytervezetet a kormány az év végéig ígéri, parlamenti tárgyalása 2027-ben várható. Helyi alkotók, köztük Pete Strong szitanyomó és Lu Campbell-Smith tervező, „őrültségnek” és kizsákmányolásnak nevezték a javaslatot.

A Wikimedia köztes utat javasol az AI-szerzői jogi perekben

A Wikimedia Alapítvány pénteken benyújtott amicus brief-ben foglalt állást azokban az amerikai szerzői jogi perekben, amelyekben kiadók, köztük a The New York Times, az OpenAI-t és a Microsoftot perlik nagynyelvi modellek betanítása miatt. A szervezet szerint sem a kiadók, sem az AI-cégek szélsőséges álláspontja nem helyes: a copyright-védett szövegeken végzett betanítást a fair use alá kellene sorolni, de ha egy chatbot szó szerint visszaadja a védett tartalmat a felhasználóknak, az már licencelést igényelne. A Wikimedia azzal érvel, hogy a Creative Commons licenc alatt szabadon elérhető Wikipédia-szövegeket olyan szolgáltatások, mint a ChatGPT, a licenc feltételeinek betartása nélkül reprodukálják. Stephen LaPorte, az alapítvány jogi igazgatója szerint egy túl szigorú vagy túl megengedő ítélet egyaránt veszélyeztetheti a szabad tudás fenntarthatóságát és a nyílt forráskódú technológiák fejlődését.