2026. november 2., hétfő · Szabályozás

Folytatódhat az NAACP pere az xAI adatközpontjának szennyezése miatt

Egy szövetségi bírónő, Debra M. Brown elutasította az xAI indítványát, amellyel a vállalat le akarta állítani a NAACP – a Southern Environmental Law Center képviseletében indított – perét. A per szerint az xAI legalább 35 gázturbinát üzemeltetett a memphisi Colossus adatközpontban a szükséges légszennyezési engedélyek nélkül, megsértve a Clean Air Act előírásait. Az xAI azzal érvelt, hogy a turbinák mobil forrásként mentesülnek az engedélyeztetés alól, és hogy a felpereseknek nincs perindítási joguk – ezt a bíró elutasította. A NAACP klíma- és környezetvédelmi igazgatója, Abre' Connor szerint ez „fontos győzelem” az xAI elszámoltathatóságáért folytatott küzdelemben.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

A per folytatása azért is fontos, mert New York állam nemrég moratóriumot vezetett be új adatközpontokra, és más állami és önkormányzati szervek is hasonló lépéseket fontolgatnak.

Források

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. november 2., hétfő napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Bíróság elutasította xAI kérését a minnesotai „nudify” app-tilalom ellen

Egy szövetségi bíró elutasította xAI ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, amellyel a cég meg akarta akadályozni a képek jogosulatlan „levetkőztetésére” használt alkalmazásokat tiltó minnesotai törvény hatálybalépését. Donovan Frank bíró szerint xAI csak három nappal az augusztus 1-jei határidő előtt fordult bírósághoz, jóllehet a törvényt már közel három hónapja aláírták, ami arra utal, hogy nem fenyegeti sürgető kár. A törvény, az elsőnek számító ilyen szabályozás az Egyesült Államokban, így életbe léphet, miközben xAI pere tovább folyik. A vállalat szerint a tilalom túl tág körű, és léteznek kevésbé korlátozó alternatívák is. A háttérben az áll, hogy korábban X-felhasználók a Grok chatbottal nem konszenzusos szexualizált képeket terjesztettek a platformon, ami vizsgálatokhoz vezetett.

Az xAI beperelte a férfit, aki a Grok chatbottal gyermekeket ábrázoló szexuális deepfake-eket készített

Az Elon Musk tulajdonában álló xAI polgári pert indított egy dél-karolinai férfi, Terry Wayne Harwood ellen, akit a vállalat állítása szerint a Grok AI chatbot biztonsági korlátainak megkerülésével gyermekeket ábrázoló szexuális visszaélési anyagok (CSAM) előállításával és terjesztésével vádol. A The Verge beszámolója szerint Harwoodot már februárban letartóztatták, és nyolc bűncselekménnyel vádolják. A kereset szerint a férfi nem szexuális fényképeket alakított át szexuálisan explicit képekké az érintettek beleegyezése nélkül. Az xAI kártérítést, az esetleges áldozati perek miatti költségeinek megtérítését és Harwood végleges kitiltását kéri a platformról. Ez az első alkalom, hogy az xAI pert indít a Grokkal készített deepfake-ek miatt, miután márciusban tinédzserek egy csoportja perelte be a céget hasonló visszaélések kapcsán.

Ausztrál alkotók tiltakoznak Albanese kormányának AI-szerzői jogi tervezete ellen

A Guardian szerint egyre nagyobb az elégedetlenség Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök sydney-i választókerületében, Grayndlerben, amely a kreatív és kulturális vállalkozások egyik fellegvára. A munkáspárti kormány olyan szerzői jogi reformot fontolgat, amely alapértelmezetten szabad hozzáférést adna az AI-cégeknek az ausztrál alkotók online tartalmaihoz, amerikai techcégekkel kötendő kompromisszum részeként. A lap szerint az Anthropic egy „opt-out” modellt javasolt, amely szerint a tartalmakat fel lehetne használni, hacsak a jogtulajdonos kifejezetten nem tiltakozik ellene – ezt a koalíciós szenátorok és a zeneipar a tulajdon állami kisajátításának minősítették. A törvénytervezetet a kormány az év végéig ígéri, parlamenti tárgyalása 2027-ben várható. Helyi alkotók, köztük Pete Strong szitanyomó és Lu Campbell-Smith tervező, „őrültségnek” és kizsákmányolásnak nevezték a javaslatot.

A Wikimedia köztes utat javasol az AI-szerzői jogi perekben

A Wikimedia Alapítvány pénteken benyújtott amicus brief-ben foglalt állást azokban az amerikai szerzői jogi perekben, amelyekben kiadók, köztük a The New York Times, az OpenAI-t és a Microsoftot perlik nagynyelvi modellek betanítása miatt. A szervezet szerint sem a kiadók, sem az AI-cégek szélsőséges álláspontja nem helyes: a copyright-védett szövegeken végzett betanítást a fair use alá kellene sorolni, de ha egy chatbot szó szerint visszaadja a védett tartalmat a felhasználóknak, az már licencelést igényelne. A Wikimedia azzal érvel, hogy a Creative Commons licenc alatt szabadon elérhető Wikipédia-szövegeket olyan szolgáltatások, mint a ChatGPT, a licenc feltételeinek betartása nélkül reprodukálják. Stephen LaPorte, az alapítvány jogi igazgatója szerint egy túl szigorú vagy túl megengedő ítélet egyaránt veszélyeztetheti a szabad tudás fenntarthatóságát és a nyílt forráskódú technológiák fejlődését.