2026. október 31., szombat · Szabályozás

Ausztrál szakértők szerint az AI-s szerzői jogi reform sértheti az alkotmányt

A Guardian Australia szerint a kormány fontolgatja a szerzői jogi szabályok lazítását, hogy az AI-cégek szabadabban használhassanak fel internetes tartalmakat, köztük zenét, könyveket és újságcikkeket a modellek betanításához. Anne Twomey, a Sydney-i Egyetem professzor emeritája szerint ez „potenciálisan” sértheti az alkotmány 51. szakaszát, amely előírja, hogy a kormány csak „méltányos feltételek” mellett sajátíthat ki tulajdont. Ross Cadell nemzeti szenátor szerint a kormány felelőssé válhatna minden jogtulajdonos kártalanításáért, ha az Anthropic által javasolt „opt-out” modellt vezetnék be. A lap szerint Anthony Albanese miniszterelnök „a lehető legerősebb védelmet” ígérte az alkotóknak, miközben az Australian Recording Industry Association vezetője, Annabelle Herd egyértelmű tulajdon-kisajátításnak nevezte a tervezett lépést.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Ross Cadell szenátor szerint a tervezett szabályozás a kormányt a „történelem legnagyobb kártalanítási ügyének” kitéve tenné felelőssé minden külföldi jogtulajdonos felé.

Források

The Guardian AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #szerzői jog#Ausztrália

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. október 31., szombat napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Ausztrália a mesterséges intelligencia szabályozásának útvesztőjében: a kormány egyensúlyoz a védelem és a befektetés között

Az ausztrál kormány a mesterséges intelligencia gyors térnyerése által okozott többrétű kihívásokkal küzd – a The Guardian podcastja szerint az eddigi reformlépések lassúak voltak, miközben a miniszterelnöktől egy nagy horderejű beszédet vártak szerdán a technológia kezelésének kormányzati megközelítéséről. A tudósítás kiemeli, hogy a kabinet egyszerre próbálja ösztönözni az új iparágakat és a beruházási lehetőségeket, miközben védi a munkavállalókat az automatizáció kockázataival szemben. A cikk szerint a mesterségesintelligencia-vállalatok az ausztrál szerzői jogi szabályok fellazítását szorgalmazzák, ami felháborodást váltott ki a művészek körében, és megosztja a kormányzó Munkáspártot. A helyzet rávilágít arra a klasszikus szabályozási dilemmára, amelyben a technológiai innováció támogatása és a társadalmi érdekek védelme között kell egyensúlyt találni.

Ausztrália szerzői jogi vitája: az AI-cégek lobbiznak, a művészek tiltakoznak, a kormánypárt megosztott

Az ausztrál kormány tavaly kizárta, hogy szerzői jogi mentességet adjon az AI-cégeknek a tartalmak felhasználására modelljeik betanításához, ám a The Guardian cikke szerint a technológiai óriások folyamatos lobbija és egy belső kiszivárogtatás újra felszínre hozta a kérdést. A Labor párton belül megosztottság alakult ki: egyes miniszterek az AI-befektetések és adatközpontok vonzását szorgalmazzák, míg mások a szerzői jogok védelmét tartják elsődlegesnek. Anthony Albanese miniszterelnök a héten várhatóan egy nagyszabású beszédben vázolja fel az AI-szabályozás kormányzati irányát, bár a The Guardian szerint ez inkább vízió lesz, mint részletes szakpolitikai bejelentés. Írók és művészek – köztük Anna Funder írónő – felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy műveik engedély nélkül kerülhettek felhasználásra az AI-modellek betanításához.

Ausztrália tervezett szerzői jogi reformjától tart a brit kreatívipar vezetője

Dan Guthrie, az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdon Szövetségének (Alliance for Intellectual Property) vezetője a The Guardianban közölt véleménycikkében arról ír, hogy az ausztrál kormány tervezett szerzői jogi reformja veszélyezteti a kreatív ipart. A javaslat szerint az AI-cégek „opt-out” modell alapján hozzáférhetnének ausztrál és nemzetközi tartalmakhoz, vagyis az alkotóknak aktívan kellene tiltakozniuk a felhasználás ellen – amire Guthrie szerint a gyakorlatban nincs is valós lehetőség, az EU tapasztalatai szerint az ilyen rendszerek nagy méretekben kudarcot vallanak. A szerző szerint, ha a reform megvalósul, Ausztrália a szellemi tulajdon „kalózkikötőjévé” válhat, mivel a külföldi cégek nem licencelnék tartalmaikat egy olyan piacon, ahol azokat szabadon learathatják. Guthrie azt javasolja, hogy az AI-cégek licenceljék a tartalmakat, ahogyan áramot, vizet és munkaerőt is vásárolnak.

Kínai bíróság az AI-produkciós költségeket is figyelembe vette egy szerzői jogi perben

A The Decoder beszámolója szerint egy vuhani bíróság első ízben számította bele az AI-eszközök tokenfelhasználási és licencköltségeit egy szerzői jogi kártérítés kiszámításába. Az ügyben egy cég 2026 elején AI-eszközökkel készített egyórás rövidfilmet, amelyet WeChat-en tett közzé, majd egy másik cég egy nappal később átcímezve, hirdetésekkel ellátva lemásolta azt. A bíróság a művet védett audiovizuális alkotásnak minősítette, mivel az alkotók a script írásától a promptok megtervezésén és az AI-kimenetek kiválasztásán át a végső vágásig minden szakaszban saját kreatív döntéseket hoztak, az AI-t pusztán eszköznek tekintve. A testület a hagyományos tényezők – futásidő, terjesztési kör, jogsértés időtartama – mellett az AI-specifikus költségeket is mérlegelve 20 000 jüan (mintegy 2900 dollár) kártérítést ítélt meg, és javasolta, hogy az alkotók őrizzék meg a scripteket, promptvázlatokat és projektfájlokat bizonyítékként.