2026. augusztus 4., kedd · Üzlet

Az AI hangja egyre gyakrabban vesz fel rendelést amerikai gyorséttermek drive-thru sávjaiban

A WIRED beszámolója szerint az Intouch Insight éves Drive Thru felmérése alapján az amerikai gyorséttermi egységek AI-hangalapú rendelésfelvételt használó aránya 2024-ben 4, majd 5 százalékra nőtt, és korai adatok szerint idén már 6 százalékra emelkedett. A cikk szerint a Taco Bell saját bejelentése alapján júliusban 890 drive-thru sávban, azaz az amerikai üzletei több mint 10 százalékában vezette be az AI-rendszert, a Dairy Queen 25 államban terjeszti ki a technológiát, míg a White Castle éttermeinek 12 százalékában a „Julia” nevű AI fogadja a rendeléseket, és minden új egység már ezzel nyit. A cikk emlékeztet arra is, hogy 2023-ban virális videók buktatták ki a technológia korai hibáit, például amikor egy McDonald's-rendszer 260 csirkefalatkát adott hozzá egy rendeléshez, ami jelzi, hogy a mostani skálázás korábbi kudarcok után történik.

Miért fontos?

A cégek saját bejelentései és a felmérési adatok együtt azt mutatják, hogy az AI hangalapú rendelésfelvétel a próbafázisból a tömeges bevezetés szakaszába lép az amerikai gyorséttermi iparban.

Források

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 4., kedd napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Kínai chipfejlesztések rengették meg a globális AI-részvénypiacot

A kínai CXMT memóriachip-gyártó sanghaji tőzsdei debütálása 466 százalékos árfolyamemelkedést hozott, ugyanaznap pedig arról érkezett hír, hogy Kína saját mélyultraibolya litográfiai eszközöket fejlesztett, amely technológia korábban a holland ASML monopóliuma volt. A hírek nyomán világszerte estek az AI-hoz kötődő részvények: a Kospi kedden 11,5, szerdán további 6 százalékot zuhant, a Nasdaq korrekcióba süllyedt, az Nvidia pedig több mint 5 százalékot vesztett, és az Apple átvette tőle a legnagyobb tőzsdei vállalat címet. Pénteken az Amazon és a Microsoft erős eredményei nyomán a piacok visszapattantak, de a hónap így is 2008 óta a legrosszabb volt a Kospi számára. A cikk értelmezése szerint a CXMT DRAM-chipeket gyárt, nem GPU-kat, ezért nem az Nvidia, hanem inkább az SK Hynix és a Micron versenytársa lehet.

Pippa: olyan AI-videógenerátor, amely fizet a stílust adó művészeknek

A The Verge beszámolója szerint a Pippa nevű startup a text-to-video AI-piacon úgy próbál kitűnni versenytársai közül, hogy minden alkalommal fizet az érintett alkotónak, amikor egy felhasználó egy adott művész stílusát idéző képet vagy videóklipet generál a platformon. A cég társalapítói, Hogan Shrum és Sean Wright szerint ezzel szemben áll az elmúlt évek gyakorlatával, amikor generatív AI-cégek engedély és kompenzáció nélkül tanították modelljeiket művészek munkáin. A Verge saját tesztje alapján azonban a Pippa technológiai színvonala egyelőre nem különbözik érdemben a piacon elérhető más, gyakran pontatlan eredményeket adó text-to-video szolgáltatásokétól. A cikk kiemeli azt is, hogy az egyes alkotóknak kifizetett összegek szerények a havi 14,99–99,99 dolláros előfizetési díjakhoz képest, vagyis a modell etikai fölénye egyelőre inkább ígéret, mint bizonyított üzleti gyakorlat.

OpenAI Presence: éles üzemi AI-ügynökök vállalatoknak

Az OpenAI bemutatta a Presence nevű új vállalati szolgáltatást, amely a cég állítása szerint a meglévő, jellemzően belső használatra szánt Workspace Agents (testre szabható GPT-k) továbbfejlesztése, és kifejezetten éles üzemi bevetésre, például ügyfélszolgálati és belső munkafolyamatokra készült. Az OpenAI szerint bonyolultabb esetekben úgynevezett Forward Deployed Engineers segítik az ügyfeleket a megfelelő munkafolyamatok kiválasztásában, a meglévő rendszerek integrálásában, a szabályok kialakításában és a teszteléstől az élesítésig tartó folyamatban. A Presence egyelőre csak kiválasztott, minősített vállalati ügyfelek számára érhető el, nem nyílt termék. A cég említ bizalmi mechanizmusokat, de nem közölt részleteket arról, hogyan felel meg például az EU AI Act előírásainak, így ez a kérdés egyelőre nyitott.

Kínai nyílt súlyú AI-modellek megosztják a Szilícium-völgyet és a Fehér Házat

A Guardian szerint az elmúlt hónap kínai AI-, chip- és robotikai fejlesztései felkavarták a piacokat, és nyílt nézeteltérést szültek a technológiai vezetők között. A legközvetlenebb kihívást a szabadon letölthető, nyílt súlyú kínai modellek jelentik, mint a Moonshot AI Kimi K3-a, amelyek egyes felhasználási területeken versenyre kelnek az OpenAI és az Anthropic drágább, zárt termékeivel. Míg chipgyártók és más techcégek a nyílt modellekben bevételi lehetőséget látnak, az OpenAI és az Anthropic biztonsági kockázatokra hivatkozva ellenzi elterjedésüket. A cikk szerint a Fehér Ház is megosztott: a pénzügyminiszter szankciókat vetett fel szellemitulajdon-lopás miatt, míg a kereskedelmi miniszter olyan leveleket kapott, amelyek a nyílt modellekhez való hozzáférés fenntartását kérik.