2026. augusztus 18., kedd · Üzlet

Feltámadt az AI-videópiac: hollywoodi stúdiók és milliárdos startupok versenye

A Guardian helyszíni riportja szerint a Promise nevű AI-stúdió Culver Cityben forgatja a „Touch Grass” című, alacsony milliós költségvetésű horrorfilmet, amelyben a kínai Seedance 2.5 modell valós időben generálja a hátteret a színésznő mozgása köré. A lap szerint a Promise-t a Google, szilícium-völgyi befektetők és a Disney is támogatja, társalapítója pedig azt állítja, hogy az ilyen hibrid produkciók 20-50 százalékkal olcsóbbak a hagyományos filmezésnél. A Netflix saját közlése szerint 2026-ig ezer címéből 300-ban használ majd AI-t. A Financial Times szerint a reklámvideókra specializálódott Higgsfield 400 millió dollárt gyűjtött 5,4 milliárd dolláros értékelésen, olyan befektetőktől, mint a DST Global és a Goldman Sachs. A technológiát ugyanakkor olyan rendezők bírálják, mint Christopher Nolan és Guillermo del Toro.

Miért fontos?

A hír konkrét befektetői összegekkel és stúdiós költségadatokkal mutatja, hogy az AI-videógenerálás már valódi ipari méretekben alakítja át a filmgyártást.

Források

The Decoder

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI üzlet #Higgsfield#Hollywoodi AI-filmgyártás

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 18., kedd napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Kínai szürkepiac áruba bocsátja az Anthropic Claude tokenjeit

Zilan Qian, az Oxford China Policy Lab kutatójának a ChinaTalk oldalon megjelent elemzése szerint kínai fejlesztők úgynevezett „transzferállomásokon” keresztül az Anthropic hivatalos árának mintegy tizedéért jutnak hozzá Claude-tokenekhez. Ezek az API-proxyk külföldi szervereken futnak, a kéréseket úgy továbbítják, mintha támogatott régióból érkeznének, a fizetés pedig kínai jüanban, WeChaten vagy Alipayen keresztül történik, VPN vagy külföldi bankkártya nélkül. Az elemzés szerint az üzemeltetők ingyenes kreditekkel és drágább modellek olcsóbbra cserélésével nyomják le az árakat. A szolgáltatást állítólag kínai AI-laborok is használják gyengébb modelljeik fejlesztéséhez, de diákok, kutatók és fejlesztők is az ügyfelek között vannak. Az elemzés szerint mindez aláássa az Anthropic szigorú hozzáférés-ellenőrzését, és megnehezíti a visszaélések nyomon követését.

Vita az AI-adatközpontok mérlegen kívüli adósságáról

A Guardian véleménycikkében Gene Marks vitatja, hogy a nagy AI-adatközpont-építők, köztük a Meta, az Oracle, az xAI és a CoreWeave, Enronhoz hasonló adósságválságot idéznének elő. A cikk a Financial Times decemberi jelentésére hivatkozik, mely szerint a techcégek több mint 120 milliárd dollárnyi kiadást vittek mérlegen kívülre különleges célú egységeken keresztül, valamint a Goldman Sachs becslésére, mely szerint a hyperscalerek 2030-ig akár 5300 milliárd dollárt költhetnek AI-ra és adatközpontokra. A szerző véleménye szerint ez legális gyakorlat, amely átvilágítást érdemel, de más jellegű kockázatot hordoz, mint a 2001-es Enron-csődhöz vezető csalássorozat. Ez egy publicisztikai állásfoglalás, nem független pénzügyi vagy hatósági vizsgálat eredménye.

Memóriahiány miatt akár 15 százalékkal drágulnak az Nvidia AI-szerverek

A Bloomberg értesülése szerint az Nvidia AI-chipjeit tartalmazó szerverek ára sok esetben több mint 15 százalékkal emelkedik a tartós memóriahiány miatt, ami a Vera Rubin és a Grace Blackwell rendszereket is érinti. A drágulás fő oka a Samsung, az SK Hynix és a Micron által gyártott DRAM-modulok emelkedő ára, és az áremelés a jövő év eleji szállításokra vonatkozik. A Microsoftnak, a Google-nek és az Oracle-nek szervereket gyártó bérgyártók már jelezték ezt ügyfeleiknek, az Nvidia egyelőre nem kommentálta a hírt. A számlát végül olyan nagy felhőszolgáltatók és AI-laborok állják, mint az Amazon, a Microsoft, a Google, a Meta, az OpenAI és az Anthropic, amelyek saját chipfejlesztéseik ellenére még mindig nagyban függenek az Nvidiától.

AI-ügynökök már több tokent fogyasztanak, mint az emberek az OpenRouteren

Az OpenRouter platformon Peter Walker elemző szerint 2026. február 6-a lehetett az utolsó nap, amikor az emberi felhasználók több tokent használtak fel, mint az AI-ügynökök. Azóta az ügynöki tokenfelhasználás 14-szeresére nőtt, míg az emberi használat csak 2,8-szorosára emelkedett. Az elemző szerint az ügynökök egyre hosszabb ideig dolgoznak önállóan, útközben újabb AI-folyamatokat indítva, ami tovább növeli a fogyasztást. Fontos árnyalat, hogy az ügynöki tokenhasználat közel 70 százaléka gyorsítótárazott promptokból származik, amelyeket jóval alacsonyabb áron számláznak, így a tényleges költségek nem nőnek olyan ütemben, mint a nyers tokenszámok sugallják. A cikk megjegyzi, hogy az OpenRouter inkább a nyílt súlyú modellek felé húz, amelyek kevésbé tokenhatékonyak, mint az OpenAI vagy az Anthropic modelljei, de a trend valószínűleg a nagy laboroknál is hasonló.