2026. augusztus 9., vasárnap · Társadalom

LA-i rapper elismerte az AI használatát a vitatott „Rubberz” dalnál

Fenix Flexin Instagram-kommentben azt írta, sosem tagadta az AI használatát, csak azt állította, hogy „semmi köze a felvételi folyamathoz” – ez éles fordulat korábbi nyilatkozataihoz képest. Egy hónappal ezelőtt a Hot 97 rádióműsorában, amikor egyenesen rákérdeztek, kijelentette, hogy „nincs AI a dalban”. A vitát a producer, Medasin videói indították el, aki szerint a dalt a Treblo (korábbi nevén Sonauto) nevű AI-zenegeneráló eszközzel készítették, a cég pedig egy AI-detektort is kiadott, amely a dalt Treblo-eredetűként azonosította. Fenix és csapata korábban felvételi munkamenet-fájlokként bemutatott klipekkel próbálta bizonyítani, hogy a dalt két ember énekelte élőben a rapper nappalijában, Pro Tools és autotune segítségével. Az eset egy tágabb trendbe illeszkedik, amelyben más előadók, például Tyga is beismerte AI használatát 80-as évekbeli hangzású albumához.

Miért fontos?

Az eset rávilágít, hogy az AI-zenegeneráló eszközök és a hozzájuk kapcsolódó detektorok mennyire átalakítják a zeneipari hitelesség és eredetiség körüli vitákat.

Források

The Verge

Említve a tudásbázisban

fogalom Prompt (utasítás)

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Treblo AI#AI-zene

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 9., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Egy előadó nyíltan Sunóval készített zenét, és a végeredmény meglepően jól sikerült

A The Verge beszámolója szerint az 1010Benja művésznéven ismert előadó legújabb EP-jének nyitódala, a Semiramis' Dream a Suno nevű generatív AI-eszköz felhasználásával készült, ám a szokásos AI-generált zenétől eltérően figyelemre méltó eredményt hozott. Benja saját dalszövegeket írt, élő vokált rögzített, és egy társalkotóval közösen készített zenei alapot, majd ezeket a Sunóba táplálva, az eredményt Abletonben szerkesztve többszáz iteráción keresztül finomította a dalt. Az előadó nem titkolja az AI használatát – a Deezeren is AI-generáltként van jelölve a szám –, ugyanakkor elismeri a generatív AI etikai terheit, beleértve a környezeti hatásokat. A cikk szerzője megjegyzi, hogy a dal azért működik, mert az emberi kreativitás és előadás áll a középpontban, míg az AI inkább a produkciós folyamat egyik eszközeként jelenik meg.

Vitatott ötlet: AI-podcast a gyerekről és éjjel-nappali bébifigyelő szenzorok

A Guardian véleménycikke szerint a technológiai iparág egyre több AI-alapú eszközt kínál szülőknek, hogy „megkönnyítsék” a gyereknevelést. Sam Altman, az OpenAI vezetője azt javasolta, hogy generáljanak személyre szabott podcastot a gyerek napi eseményeiről, amit a szülő reggel meghallgathat. A cikk emellett két startupot mutat be: a Nanit kamerás monitorrendszere alvás közben követi a gyerek szemmozgását, légzését és „alváshatékonyságát”, míg az Owlet zokniba épített pulzoximéterrel figyeli a csecsemőt. A szerző szerint ezek az eszközök inkább feleslegesek vagy túlzottan invazívak, mint valódi segítséget nyújtók, és megkérdőjelezi a szülői felügyelet ilyen fokú technológiai kiszervezésének értelmét.

A Meta hirdetései gyermekbántalmazást ábrázoló AI-tartalmakat is tartalmaztak

A WIRED által megismert dokumentumok szerint a Meta platformjain – Facebookon, Instagramon, Messengeren és Threadsen – kilenc hónapon át futottak olyan fizetett hirdetések, amelyek AI-generált gyermekbántalmazási képeket és szexuálisan sugalmazó tartalmakat tartalmaztak. A Tech Transparency Project (TTP) nevű független figyelőcsoport több mint 50 ilyen hirdetést talált a Meta nyilvános hirdetési könyvtárában, egyes hirdetések pedig úgynevezett „nudify” alkalmazásokra vezettek. A TTP igazgatója, Katie Paul szerint a hirdetéseket a Meta jóváhagyta és futtatta, miközben azok nem próbálták elrejteni tartalmukat. A hirdetéseket a cég a gyermekbántalmazásra és felnőtt szexuális tartalomra vonatkozó szabályai megsértése miatt később eltávolította. A cikk a Meta állítását nem közli, csak a TTP kutatóinak megállapításait ismerteti.

Influenszer-út miatt kapott bírálatot az OpenAI

Az OpenAI a hétvégén tartotta első „brand trip”-jét, egy New York állambeli, természetközeli üdülőhelyen, ahová elsősorban karrier- és üzleti témákkal foglalkozó influenszereket hívott meg. A meghívottak Instagramon és TikTokon posztoltak márkás ajándékokról, monogramos pizsamáról és a szálláshelyről, ám a videók komment szekciója élesen kritikus hangvételű lett. A hozzászólók az AI-fejlesztés környezeti hatásaira, az adatközpont-építések vitatott következményeire és az AI okozta munkahelyi elbocsátásokra hivatkozva bírálták az utat, egyesek pedig szóvá tették, hogy a meghívottak túlnyomó többsége fiatal nő volt. Bár az eredeti videók nézettsége viszonylag alacsony maradt, a rájuk reagáló tartalmak együttesen több százezer megtekintést gyűjtöttek, így az esemény online botránnyá nőtte ki magát.