2026. július 26., vasárnap · Üzlet

Leszakadt vezeték világított rá az amerikai adatközpontok hálózati kockázatára

A Washington DC melletti PJM-hálózaton egy leszakadt vezeték miatt több mint 3 gigawattnyi adatközponti terhelés kapcsolt egyidejűleg tartalék áramforrásra, ami a PJM saját adatai szerint 3,1 gigawattos terheléskiesést okozott mintegy 30 másodperc alatt, majd további esések után a hálózatnak 11 percre volt szüksége a stabilizálódáshoz, szemben a megszokott néhány másodperccel. A Ting Labs IoT-szenzorhálózatának mérései szerint a feszültségingadozás Észak-Virginiától Chicagóig terjedt, bár áramkimaradás nem történt, csak a világítás vibrált. A Reuters szerint a leválasztott adatközpontok a PJM aznapi teljes terhelésének körülbelül 3 százalékát tették ki. Az ON.Energy technológiai vezetője, Ricardo de Azevedo szerint ez a szénbányász kanárija: figyelmeztető jel arra, hogy az ilyen, nagy terhelésű incidensek egyre gyakoribbá válnak, hasonlóan egy két évvel korábbi PJM-hálózati esethez.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Az eset megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia miatt rohamosan bővülő adatközpontok mérete már önmagában képes megzavarni egy egész regionális áramhálózat stabilitását.

Források

TechCrunch AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók AI üzlet #PJM hálózat#adatközpontok energiaigénye

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 26., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Jelentés: 2035-re Németországnál és Japánnál is többet fogyaszthatnak gázból az amerikai adatközpontok

A BloombergNEF friss elemzése szerint 2035-re az amerikai adatközpontok napi mintegy 18 milliárd köbláb földgázt fogyaszthatnak, ami közel duplája a kilenc hónappal ezelőtti előrejelzésnek, és meghaladja Németország és Japán együttes fogyasztását. A Meta, a Microsoft, a Google és az Amazon hálózaton kívüli, helyszíni gázerőműves projektjei önmagukban napi 2,9-3,4 milliárd köblábot tehetnek ki 2035-re, ez nagyjából annyi, mint az összes mai adatközpont teljes gázfogyasztása. A hálózatra kötött adatközpontok azonban ennél is nagyobb, napi 15 milliárd köblábos keresletnövekedést hajthatnak a villamosenergia-szektorban, ötszörösét minden más hálózati fogyasztói szegmens együttes növekedésének. A Noreva elemzői szerint ez a kereslet a gázárak jelentős emelkedéséhez vezethet, amit a lakossági fogyasztók nehezebben viselnének el, mint a techcégek. A IEA módszertana alapján a többletfogyasztás naponta mintegy 1 millió tonnával több üvegházhatású gázt jelenthet, ami a mai teljes amerikai kibocsátás körülbelül 12 százaléka.

OpenAI 1,25 billió dollárra mérsékelte értékelési célját a 30 milliárdos tőkebevonásban

A Financial Times bizalmas dokumentumok alapján azt írja, hogy az OpenAI eredetileg 1,4 billió dolláros értékelést pitchelt a befektetőknek, de ezt végül 1,25 billió dollárra csökkentette, miközben továbbra is akár 30 milliárd dollárnyi friss tőkét próbál bevonni. A lap szerint a kereslet gyengébb volt a korábbi köröknél, és egyes meglévő befektetők a korábbi nagy befektetések után „emésztési zavarokat” tapasztaltak. A The Decoder cikke szerint a CNBC megerősítette a csökkentett célszámot, és a kört egyesült arab emírségekbeli befektetők, valamint a Coatue vezeti; a finanszírozást a cég a tervezett tőzsdei bevezetés előtti hídfinanszírozásként pozicionálja. A Decoder szerint a CNBC azt is jelezte, hogy az OpenAI emellett egy kereskedelmi megállapodást tárgyal további számítási kapacitás biztosítására az Egyesült Arab Emírségeken keresztül. A korábbi hírben szereplő 20 milliárd dolláros bevételi eltérés és a bevétel-számítási vita ehhez a friss fejleményhez képest már lezárt kérdésnek számít.

AI-részvények zuhanása rántotta magával a tőzsdéket, az olaj drágult

Csütörtökön világszerte estek a tőzsdék, miközben az olajár a májusi csúcsra ugrott az Irán elleni háborús aggodalmak miatt – írja a Guardian. A lap szerint az amerikai S&P 500 index 1,2%-ot esett, ez volt a legrosszabb napja július óta, a technológiai papírokat tömörítő Nasdaq composite 2,6%-ot zuhant, míg a Dow Jones alig 0,1%-ot emelkedett. A cikk szerint az AI-részvények azért gyengültek, mert egyre drágább hitelből finanszírozni az adatközpontok építését és a chipvásárlásokat, miközben a szektor árai az évekig tartó felfutás után túl magasra szöktek. A Meta 7%-ot esett annak ellenére, hogy a vártnál erősebb bevételt jelentett – a vállalat bejelentése szerint új részvényosztályt hoz létre az AI-beruházások finanszírozására –, miközben a profitja elmaradt a várakozásoktól. A Nvidia 4,4%-ot, a CoreWeave adósságaggodalmak miatt 10,1%-ot zuhant, a dél-koreai Kospi index pedig 3,5%-ot esett.

Bayer Crop Science mezőgazdasági AI-ügynököket épített a Bedrock AgentCore-ra

A Bayer Crop Science az AWS hivatalos blogbejegyzése szerint kifejlesztette a Connected Decision Engine (CDE) rendszert, amely a növénynemesítési döntésekhez szükséges gépi tanulási munkafolyamatokat futtatja és felügyeli génomikai, terepkísérleti és képi adatok alapján. Mivel az eredmények értelmezése egyre nehezebbé vált – a válaszokhoz API-kat, dokumentációt, metaadat-tárakat és naplókat kellett összefésülni –, a vállalat megépítette az Agentic Decision Engine (ADE) nevű, több ügynökből álló, természetes nyelvű felületet. Egy felügyelő ügynök irányítja a kérdéseket a megfelelő szakértő ügynökhöz, amely a releváns rendszerből gyűjti ki a választ. A Bayer közlése szerint az ADE első fázisában a felhasználói kérdések mintegy 80 százalékát mérnöki beavatkozás nélkül oldja meg. A rendszer az Amazon Bedrock AgentCore szolgáltatásra épül, a bevezetéshez pedig a vállalat igénybe vette az AWS Unified Operations csapatát is.