2026. október 6., kedd · Társadalom

Mesterséges intelligencia: nő a bizalmatlanság és a használat is

A MIT Technology Review cikke szerint világszerte egyszerre figyelhető meg erős ellenszenv és tömeges használat a mesterséges intelligenciával szemben. A lap a Pew Research adataira hivatkozva írja, hogy az amerikai felnőttek fele ma már használ chatbotot, ami több mint duplája a 2023-as aránynak, ugyanakkor több amerikai vár negatív, mint pozitív hatást az AI-tól, és a fiatalok közt a legerősebb a pesszimizmus. A Stanford Egyetem jelentése szerint a világ lakosságának több mint fele ideges az AI-termékektől, a Gallup májusi felmérése alapján pedig az amerikaiak 71 százaléka ellenezné egy új AI-adatközpont építését a lakóhelyén. A Sensor Tower piackutató cég szerint a ChatGPT 2025 májusában elérte az egymilliárd havi felhasználót, a Google DeepMind Gemini pedig júliusban 950 millió felhasználónál tartott. A cikk a két ellentétes tendenciát egyelőre csak lehetséges magyarázatokkal köti össze, bizonyított okozati kapcsolatot nem állít. A Financial Times rövid híre szerint az AI-szabályozásról alkotott vélemények is egyre megosztottabbá válnak az üzleti világban.

Egy forrás erősíti A hír állításait legfeljebb egy forrás támasztja alá tárgyilag; a többi forrás anyaga nem erről szól.

Miért fontos?

A márciusi NBC-felmérés szerint az amerikaiak körében az AI népszerűtlenebb volt, mint az ICE bevándorlási hatóság, ami jelzi a technológiával szembeni bizalmatlanság mélységét.

Források

Financial Times MIT Technology Review

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #AI-elfogadottság#ChatGPT

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. október 6., kedd napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

New Mexico-i ügyvédet bírságoltak ChatGPT által kitalált tanúk miatt

A New Mexico-i Legfelsőbb Bíróság szerdai végzésében 5000 dollárra bírságolta és bíróság megsértéséért elmarasztalta Stephen Aarons védőügyvédet, mert egy gyilkossági ügy fellebbezési beadványába ChatGPT-vel generált, teljesen kitalált tanúkat és hamis rendőri vallomásokat épített be. A bíróság szerint a brief négy, kizárólag a mesterséges intelligencia által kitalált tanú nevében – Michelle Amarillo és Sanchez rendőrök, valamint Manal Al-Jibury és Teresa Marquez – tartalmazott valótlan vallomásokat, továbbá pontatlanul idézett valós bírósági precedenseket. Aarons az augusztus 21-i meghallgatáson elismerte, hogy a beadványt ChatGPT segítségével készítette és a generált szöveg tényállításait nem ellenőrizte, mielőtt aláírta és benyújtotta azt. A bíróság fegyelmi eljárásra terjesztette az ügyet, Aarons pedig nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki, de „őszinte hibának” nevezte az esetet. A fellebbezés Oscar Renee Sandoval, egy korábban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kliens ügyét érintette.

ChatGPT segített összehozni egy évtizedek óta szétszakadt családot

A The Guardian cikke szerint egy Kanadában élő, indiai származású férfi, Avtar Singh, aki gyerekkorában rokonoktól nevelkedett, majd kilencévesen egyedül repült ki Kanadába a szüleihez, végül ChatGPT segítségével talált rá elveszett rokonaira. A lap beszámolója szerint a chatbot segített összekötni Avtar történetét egy Nicci nevű nővel, akit egy Avtar születése előtt félbehagyott féltestvér sorsa foglalkoztatott. A cikk konkrét részleteket nem közöl arról, milyen technikai módon dolgozta fel a ChatGPT az információkat, csak azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia eszközként szolgált a családi szálak felkutatásában. A történet inkább emberi és társadalmi vonatkozású, mint technológiai áttörés: azt mutatja, hogyan használhatják emberek a mindennapi AI-eszközöket személyes, érzelmi célokra is.

A ChatGPT válaszol, de a nem-tudás néha közelebb visz az igazsághoz – esszé az AI és a spiritualitás határáról

A Guardian véleménycikkében Amy Galliford, keresztény szerző azt vizsgálja, hogyan vette át a ChatGPT a hagyományos imádság és kontempláció szerepét a mindennapjaiban. Saját tapasztalata szerint kezdetben receptekre és költészeti kísérletekre használta a chatbotot, majd egyre inkább személyes kérdésekben – kapcsolatokban, szokásokban, sőt a jövőjével kapcsolatban – is hozzá fordult válaszokért. Galliford elismeri, hogy racionálisan tudatában van az AI hallucinációinak és morális kötelezettségek hiányának, mégis megnyugtatónak érzi az ötpontos tervek rendezettségét és a szintetikus bizonyosságot. A cikk Simone Weil misztikus gondolkodóra hivatkozva állítja, hogy az ima lényege a figyelem, és az Isten hallgatása is a kapcsolat egy formája – szemben az AI azonnali, de felszínes válaszaival. A szerző szerint a kérdés és válasz közötti tér elvesztése szegényebbé teheti a gondolkodást.

A ChatGPT-naplókat bizonyítékként használták az LA-i tűzvész perében, de az esküdtszék nem győződött meg

A Los Angeles-i Palisades tűzvész ügyében Jonathan Rinderknecht ellen gyújtogatás vádjával indított perben az ügyészség a hagyományos bizonyítékok – iPhone-helyadatok, kamerafelvételek, tanúvallomások – mellett a vádlott ChatGPT-beszélgetéseit is felhasználta. Az ügyészek szerint Rinderknecht tűzről készíttetett képeket a chatbottal, dühéről kérdezte, és azt firtatta, hogy vádolható-e valaki, ha a cigarettája okoz tüzet. Az esküdtszék azonban nem találta meggyőzőnek ezeket a naplókat: 10-2 arányban a védelem mellett szavaztak, így a bíró eredménytelen tárgyalást hirdetett. Az egyik esküdt a CBS LA-nek azt nyilatkozta, hogy a ChatGPT-használat nem bizonyít semmit, és kifejezetten feldühítette, hogy abból jellemhibára próbáltak következtetni.