2026. augusztus 2., vasárnap · Társadalom

New York-i iskola elhalasztotta a humanoid robot tanársegéd bevezetését

A The Guardian cikke szerint az észak New York-i Salamanca városi iskolakörzet felfüggesztette egy 60 000 dolláros programot, amely a Realbotix cég Sally nevű humanoid robotját állította volna be tanársegédnek. A kerület vezetője szerint a robotot kifejezetten a technológia és robotika órákra tervezték, hogy a diákok megismerjék annak karbantartását, frissítését és hibaelhárítását, illetve hogy a vidéki, mindössze 6000 lakosú település tanulói ne kelljen 1-2 órát utazniuk hasonló technológiához. A tervet a nyilvános felháborodás miatt állították meg, a döntés helyi és ideiglenes jellegű. A cikk szerzője szerzői véleményként vet fel kritikus kérdéseket a robot pedagógiai hasznosságával kapcsolatban, ez azonban nem tényállítás, hanem újságírói kommentár.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

A eset megmutatja, hogy egy konkrét amerikai iskolakörzet gyakorlati és etikai fenntartások miatt visszavonta egy humanoid robot tanteremi bevezetését, ami jelzi a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásának korlátait és társadalmi ellenállását.

Források

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 2., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A Google szerint az iskolák csak a kereséssel együtt tilthatják le az AI-eszközöket

A Google bejelentette, hogy jövőre alapértelmezetten kikapcsolja az AI-eszközöket a K-12 oktatási fiókoknál, és az iskolai adminisztrátoroknak kell majd manuálisan engedélyezniük azokat. A változás a Gemini, a Gemini Notebook, a Gemini a Classroomban és a Google Search szolgáltatásokat egyaránt érinti. A vállalat szerint azonban, mivel a keresőmotorba mélyen beépültek az AI-funkciók, azok az iskolák, amelyek teljesen letiltják az AI-t, elveszítik a Google Search elérését is — a diákok ekkor egy üzenetet látnak majd arról, hogy a keresés nem elérhető. Chris Phillips, a Google oktatási alelnöke a The New York Timesnak elmondta, hogy „a keresés és az AI mélyen összefonódott”. A bejelentéssel egy időben a Google elindította a Guided Learning nevű eszközt is, amely a vállalat szerint egyfajta AI-oktatóként működik, és nem adja meg közvetlenül a válaszokat, hanem a megértést segíti.

AI-detektorok az iskolákban: bizalmi válság a diákok és tanárok között

A The Verge cikke szerint a plágiumkeresők után az iskolákban most AI-detektorok terjedtek el gyorsan, ahogy a diákok is egyre többet használnak olyan eszközöket, mint a ChatGPT vagy a Google Gemini. A Center for Democracy and Technology felmérésére hivatkozva a lap közli, hogy 2024–2025 között az amerikai 6–12. osztályos tanárok 43 százaléka rendszeresen használt AI-detektort. A cikk szerint a GPTZero, a Pangram és a Turnitin saját AI-modellel próbálja kitalálni a szöveg emberi vagy gépi eredetét, ami bizonytalanabb módszer, mint az online szövegegyezés keresése, és különösen a nem angol anyanyelvűeket sújthatja téves találatokkal. A cégek saját állításuk szerint 1 százalék alatti, illetve akár 1/10000-es téves pozitív rátával dolgoznak, ezt azonban a cikk nem támasztja alá független vizsgálattal.

Dave Eggers az OpenAI munkatársai előtt bírálta a ChatGPT-t: egy egész generációt hallgattatnak el

A The Verge beszámolója szerint Dave Eggers amerikai író tavaly Sam Altman meghívására előadást tartott mintegy kétszáz OpenAI-alkalmazott előtt, ahol élesen bírálta a ChatGPT hatását az oktatásra. A Financial Timesra hivatkozva a cikk idézi Eggers szavait, miszerint a ChatGPT katasztrofális következményekkel járt a pedagógusok munkájára, és ha a diákok a mesterséges intelligenciával íratnak, soha nem tanulnak meg valóban írni – ez pedig egy egész generáció elhallgattatását jelenti. Eggers korábban is kritikusan nyilatkozott a technológiai iparról: legismertebb regénye, A Kör szatirikus leszámolás a szektorral, az MI által generált szövegeket pedig korábban pastiche-ostobaságnak nevezte.

A CPS ügyésze kitalált jogi esetre hivatkozott egy brit gyermekbűnügyben

A brit Crown Prosecution Service (CPS) egyik vezető ügyésze, Ravinder Dhillon egy gyermek elleni nemi erőszak ügyében nem létező bírósági precedensre hivatkozott; a Guardian értesülése szerint a kitalált hivatkozást egy internetes keresés AI-összefoglalója szolgáltatta. A döntés arról szólt, hogy egy akkor 11 éves fiút vádat kell-e emelni hétéves húga sérelmére elkövetett állítólagos nemi erőszak miatt; Dhillon áprilisban a vádemelés mellett érvelt, majd októberben elismerte a tévedést. A legfelsőbb bíróság két bírája szerint a magyarázat „nem kielégítő”, Brian Flanagan, a Maynooth Egyetem jogi docense pedig „súlyos mulasztásnak” nevezte az esetet. A CPS közölte, szigorú AI-irányelve van, amely tiltja a jogi döntések AI alapú meghozatalát, és belső felülvizsgálatot indított. A lap szerint ez a második ismert CPS-ügy, és a Doughty Street Chambers ügyvédje, Matthew Lee által vezetett nyilvántartás szerint idén már 101 AI-hibával kapcsolatos esetet rögzítettek brit bíróságokon.