2026. június 28., vasárnap · Szabályozás

NYT módosítja a Microsoftot érintő szerzői jogi keresetét új legfelsőbb bírósági döntés nyomán

A New York Times csütörtökön kérte keresetének módosítását az OpenAI és a Microsoft ellen folyó szerzői jogi perben. A lap állítása szerint a Microsoft aktívan ösztönözte az OpenAI-t a NYT szerzői jogvédett tartalmainak felhasználására, mégpedig azáltal, hogy egy, a világ legerősebb szuperszámítógépei közé tartozó rendszert épített számára. A módosítás hátterében egy friss legfelsőbb bírósági döntés áll, amely szigorítja a járulékos szerzői jogsértés bizonyítási mércéjét: a felpereseknek ezentúl igazolniuk kell, hogy az alperes szándékosan ösztönözte a jogsértő magatartást. A Microsoft szóvivője szerint a módosítás csupán egy utolsó kísérlet a kedvezőtlen precedens hatásának kivédésére. A NYT ugyanakkor két korábbi igényt önként visszavon, hogy az eljárást a legerősebb érveire összpontosítsa.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

A per kimenetele precedenst teremthet abban, hogy az AI-fejlesztéshez felhasznált szerzői jogvédett tartalmak után kik és milyen mértékben vonhatók felelősségre.

Források

Ars Technica

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Microsoft#szerzői jog

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. június 28., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Kínai bíróság az AI-produkciós költségeket is figyelembe vette egy szerzői jogi perben

A The Decoder beszámolója szerint egy vuhani bíróság első ízben számította bele az AI-eszközök tokenfelhasználási és licencköltségeit egy szerzői jogi kártérítés kiszámításába. Az ügyben egy cég 2026 elején AI-eszközökkel készített egyórás rövidfilmet, amelyet WeChat-en tett közzé, majd egy másik cég egy nappal később átcímezve, hirdetésekkel ellátva lemásolta azt. A bíróság a művet védett audiovizuális alkotásnak minősítette, mivel az alkotók a script írásától a promptok megtervezésén és az AI-kimenetek kiválasztásán át a végső vágásig minden szakaszban saját kreatív döntéseket hoztak, az AI-t pusztán eszköznek tekintve. A testület a hagyományos tényezők – futásidő, terjesztési kör, jogsértés időtartama – mellett az AI-specifikus költségeket is mérlegelve 20 000 jüan (mintegy 2900 dollár) kártérítést ítélt meg, és javasolta, hogy az alkotók őrizzék meg a scripteket, promptvázlatokat és projektfájlokat bizonyítékként.

Hírességek és Kidron törvényhozási nyomására hátrált a brit kormány az AI-szerzői jogi tervtől

A brit kormány visszavonta azt a tervét, amely engedélyezte volna, hogy mesterségesintelligencia-cégek engedély nélkül használjanak szerzői jogvédett műveket tanításra. A Guardian szerint ebben kulcsszerepet játszott a kreatív iparágak nyomásgyakorlása: Elton John, Paul McCartney, Björn Ulvaeus, Julianne Moore és Thom Yorke is nyilvánosan tiltakozott, Elton John „vesztesnek” nevezte a kormányt. Ugyanakkor a lap szerint legalább ilyen fontos volt Beeban Kidron, a felsőház tagja és filmrendező politikai kampánya, aki törvényhozási módosításokkal fenyegetve szervezte meg az ellenállást. Egy közvélemény-kutatás szerint a brit felnőttek hét tizede támogatta, hogy jogdíjat kapjanak azok a szerzői jogtulajdonosok, akiknek műveit AI-modellek betanítására használták. Kidron arra figyelmeztette az ausztrál miniszterelnököt, Anthony Albanese-t, hogy ne áldozza fel a hazai alkotókat egy hasonló reformmal.

Kiszivárgott iratok: Microsoft és OpenAI tudta, hogy AI-juk tönkreteszi a webet

A New York Times OpenAI és Microsoft elleni perének frissen nyilvánosságra hozott, 92 oldalas bírósági iratai szerint a cégek saját belső dokumentumai már korábban figyelmeztettek: a chatbotok „végzetes hurkot” (doom loop) indítanak el, amely károsítja a webet. Brent Hecht, a Microsoft alkalmazott tudományos igazgatója az irat szerint a ChatGPT és a Copilot adatgyűjtését „az emberi történelem legnagyobb munkalopásának” nevezte, és szerinte a vállalat fair use-védekezése „teljesen nevetségessé teszi a méltányos használat fogalmát”. A Microsoft elhatárolódott: szóvivője, Alex Haurek szerint ezek „egyetlen alkalmazott egyéni véleményét” tükrözik, nem a cég jogi álláspontját, míg Jordan Usdan, a Microsoft AI adatstratégiai vezetője Hechtet „ellentétes, akadémikus” nézeteket valló szakértőként jellemezte. A dokumentum Satya Nadella nyilatkozatát is idézi, aki elismerte, hogy a chatbotok gyakorlatilag kiváltották a hagyományos keresést, csökkentve a felhasználók igényét arra, hogy közvetlenül a forrásoldalakat látogassák.

Ausztrál kormány szivárgott terve: opt-out modell adná oda tartalmainkat AI-cégeknek

A Guardian véleménycikke szerint szivárgott kormányzati dokumentumok arra utalnak, hogy az ausztrál Albanese-kormány megfontolja a szerzői jog megfordítását: az úgynevezett opt-out modell szerint az AI-cégek automatikusan jogot kapnának minden nyílt interneten elérhető tartalom – családi fotók, kisvállalkozói weboldalak, cikkek – betanítási célú felhasználására, hacsak a tulajdonos kifejezetten nem tiltakozik ez ellen egy még nem bizonyítottan működő mechanizmuson keresztül. A jelenlegi ausztrál jog szerint a cégeknek engedélyt kell kérniük a tartalom használatához; a cikk szerzője, Holly Rankin szerint ez a teher megfordítása, amely az egyénekre hárítaná a felelősséget. A szerző párhuzamot von az Egyesült Királysággal, ahol a kormány tavaly Elton John, Dua Lipa és Paul McCartney kampánya nyomán kitartott a szerzői jog mellett, valamint megemlíti, hogy világszerte több mint 200 folyamatban lévő perben próbálják bizonyítani az AI-betanítás jogellenességét.