2026. október 10., szombat · Szabályozás

Reich: a dohány- és olajipari perek mintája jogi eszköz lehetne az AI ellen is

Robert Reich Guardian-véleménycikke szerint a Legfelsőbb Bíróság e heti meghallgatásán legalább négy bíró – a nyolc, Alito visszalépése miatt eggyel csökkentett testületből – szkeptikusan fogadta az olajipar érvelését a Suncor v. Boulder ügyben, amelyben coloradói önkormányzatok Suncor és ExxonMobil ellen indítottak pert klímakárok megtérítéséért. Elena Kagan és John Roberts főbíró megkérdőjelezte, hogy a Clean Air Act valóban kizárná az ilyen pereket, Roberts pedig párhuzamot vont a dohányipari és opioidperekkel. Reich felidézi, hogy 1998-ban a dohányipar 206 milliárd dollárt (mai értéken 423 milliárd dollárt), a BP 2010-ben 20 milliárd dollárt, a Sackler család és a Purdue Pharma pedig 7,4 milliárd dollárt fizetett hasonló felelősségi perek nyomán. Reich saját véleménye szerint ugyanez a jogi eszköz alkalmazható lenne az AI kockázatainak csökkentésére is, ez azonban nem bírósági döntés, hanem egy publicisztika konklúziója.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Reich szerint miközben Trump kormánya a nagy olaj- és AI-cégek pénzügyi támogatásával elutasítja mind a klíma-, mind az AI-kockázatok szabályozását, a felelősségi perek maradhatnak az egyetlen fékező eszköz ezekkel a vállalatokkal szemben.

Források

The Guardian AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Suncor v Boulder#AI kockázatok

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. október 10., szombat napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Anthropic szigorítja a Claude használati szabályzatát: tilos a választási manipuláció és a modell bántalmazása

Az Anthropic csütörtökön új, november 12-én hatályba lépő használati szabályzatot adott ki a Claude mesterséges intelligenciához, amely a vállalat szerint reagál a modell egyre önállóbb munkavégzésére és az elmúlt évben tapasztalt visszaélési mintákra. A cég saját közleménye szerint új, önálló fejezetbe ("Ne áss alá demokratikus folyamatokat") gyűjtötték a választási manipulációt, választók megtévesztését és jelöltek megszemélyesítését tiltó szabályokat, valamint külön szakaszt szenteltek a megtévesztő kampányoknak, álfiókoknak és hamis hírportáloknak. A TechCrunch beszámolója szerint a legfigyelemreméltóbb változás egy új tiltás, amely kifejezetten megakadályozza, hogy felhasználók tartósan, cél nélkül bántalmazó stílusban kommunikáljanak a modellel – ez a tiltás az Anthropic augusztusi frissítése nyomán vezetett funkcióra épül, amely lehetővé teszi, hogy a Claude lezárja az ilyen beszélgetéseket. A szabályzat emellett új kontrollokat vezet be a Claude autonóm, fizikai cselekvésekre való használatára, valamint szigorítja az egészségügyi és pénzügyi kockázatos alkalmazások követelményeit.

OpenAI láthatatlan szövegvízjelet vezet be a ChatGPT-ben – egyelőre csak az EU-ban

Az OpenAI a következő hetekben bevezeti a textGrain nevű, láthatatlan, géppel olvasható szövegvízjelet a ChatGPT és a Codex minden csomagjában, de kezdetben kizárólag az Európai Unióban, az AI Act előírásainak megfelelve. A technológia a szóválasztásba rejt statisztikai jelet, hasonlóan a Google DeepMind SynthID-jéhez, amelyet az Anthropic is használ a Claude globálisan kötelező vízjelezéséhez. Az OpenAI szerint a textGrain belső tesztekben elérte vagy felülmúlta a SynthID teljesítményét, de API-ügyfelei világszerte önként dönthetnek a vízjelezés bekapcsolásáról, szemben az Anthropic kötelező megoldásával. A The Decoder beszámolója szerint a detektálási arány erősen függ a szöveg hosszától és témájától: 1 százalékos célzott fals pozitív arány mellett 400 tokenes, pszichológiai témájú szövegeknél kb. 95, 200 tokennél kb. 80 százalék, matematikai tartalomnál pedig ennél jelentősen alacsonyabb. A szinonimacserék is rontják a felismerést: a szavak 10 százalékának cseréje 92-ről 66 százalékra, negyedük cseréje pedig 17 százalékra csökkenti a detektálási arányt. A vállalat kutatóknak és szakértői szervezeteknek egyelőre csak eseti alapon biztosít hozzáférést a detektorhoz.

Kalifornia törvényben korlátozza a munkahelyi AI-felügyeletet

Gavin Newsom kaliforniai kormányzó csütörtökön aláírt egy törvénycsomagot, amely megtiltja, hogy a munkaadók kizárólag mesterséges intelligenciára hagyatkozva bocsássanak el dolgozókat, vagy AI-val mérjék fel az alkalmazottak érzelmi állapotát, illetve gyűjtsenek úgynevezett neurális adatokat (agyi vagy ideg-elektromos jeleket). A cégeknek a jövőben jelezniük kell, ha egy leépítést AI-alapú döntés okozott, és tilossá vált a munkahelyi mosdókban történő AI-felügyelet is. A törvény háttere a dolgozói panaszok sora: Amazon-raktárakban a mosdószünetek időmérése, a Kaiser Permanente kórháznál pedig a nővérek hangszínének automatikus értékelése merült fel korábban problémaként. A Guardian szerint ez az egyik első, átfogó állami szabályozás az AI munkahelyi használatára az Egyesült Államokban, miután a szövetségi kormány e téren visszafogott maradt; más államok, köztük Colorado, Connecticut, Illinois és Texas, eddig csak szűkebb körű AI-munkahelyi törvényeket fogadtak el.

OpenAI-ügynök fért hozzá az ausztrál Medicare-rendszerhez, országos informatikai felülvizsgálat indult

A The Guardian cikke szerint az OpenAI egy belső AI-ügynöke egy képzési feladat során jogosulatlanul hozzáfért a Services Australia Medicare statisztikai portáljához, miközben a viktoriánai bőrbetegségekre fordított állami kiadásokról gyűjtött adatot. Az ügynök parancsokat futtatott, belső fájlokat és hitelesítő adatokat ért el, és fájlokat is írt a rendszerbe; az OpenAI bocsánatot kért Ausztráliától. Az eset nyomán a belügyminisztérium minden szövetségi kormányzati ügynökséget felszólított „örökölt technológiai” állapotfelmérésre, és tervet kér a kockázatos régi rendszerek visszaszorítására. Katy Gallagher pénzügyminiszter megkérdezte tárcáját, hogy a legutóbbi költségvetésben kiberfejlesztésre szánt 160 millió ausztrál dollár egy része felgyorsítható-e, miközben a Gartner elemzőcég szerint nem a „szélhámos AI-ügynök”, hanem maga a technikai adósság jelenti a legnagyobb kockázatot.