2026. július 28., kedd · Szabályozás

Szétforgácsolt AI-politika: kik irányítják Trump kormányzatában a Kína elleni versenyt

A WIRED cikke szerint Donald Trump kormányzatában nincs egységes AI-stratégia: a döntéshozatal több hivatal között oszlik meg, egy magas rangú fehér házi tisztviselő szerint „nem kétpólusú vita, hanem tíz irányba húzó vita” zajlik. A lap szerint Howard Lutnick kereskedelmi miniszter befolyásos szereplő az exportkorlátozásokon keresztül: nyilvánosan gyengébbnek minősítette a kínai Moonshot AI Kimi K3 modelljét a vezető amerikai modellekhez képest, ugyanakkor korábban exportkorlátozást vezetett be az Anthropic ellen is. Arvind Raman a hét elején vette át a CAISI ügynökség irányítását, miután elődje az Anthropic Fable 5 modelljének jailbreak elleni védelmét érintő heteken át tartó egyeztetés után lemondott. Sean Cairncross nemzeti kiberbiztonsági igazgató a cikk szerint keményebb vonalat képvisel a kínai AI-labokkal szemben, és részt vett Trump június 2-i AI-rendeletének kidolgozásában.

Miért fontos?

A hír megmutatja, hogy az amerikai AI-szabályozás és a Kínával szembeni technológiai verseny irányítása jelenleg összehangolatlan, több versengő szereplő kezében van.

Források

WIRED

Említve a tudásbázisban

szereplő Anthropic

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Howard Lutnick#CAISI

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 28., kedd napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

OpenAI a Kongresszustól kérdezi meg, legális-e az AI-fejlesztés közös lassítása

A WIRED szerint az OpenAI arról érdeklődik amerikai törvényhozóknál, hogy jogilag megengedett-e, ha a vezető AI-cégek közösen lassítják a fejlesztést biztonsági okokból. A cég vezető kutatója, Jakub Pachocki blogbejegyzésben szorgalmazta az önkéntes, összehangolt lassítást, amíg közös biztonsági küszöbök nem alakulnak ki; a The Decoder szerint Sam Altman belső fórumon is jelezte, hogy az OpenAI kész lenne lassítani, bár szerinte más laborok ezt nem feltétlenül követnék. A jogi aggály az, hogy egy ilyen összehangolás sértheti a Sherman-féle versenyjogi törvényt, ahogy azt Nicholas Felstead, az ausztrál versenyhatóság munkatársa is felvetette. Egy júliusi, kétpárti törvényjavaslat kifejezetten mentesítené a biztonsági célú együttműködést az antitröszt-felelősség alól, de egyelőre a képviselőházi bizottságban vesztegel.

Brit parlamenti képviselők a szuperintelligens AI betiltását sürgetik Burnhamnél

Több mint 70 brit parlamenti képviselő és lord – köztük volt miniszterek és a korábbi kormányzati főtitkár, Robin Butler – levélben kérte Andy Burnhamet, hogy támogassa a mesterséges szuperintelligencia (ASI) létrehozását tiltó törvényjavaslatot, és vállaljon nemzetközi vezető szerepet a technológia megfékezésében. A kezdeményezés azután erősödött fel, hogy Evan Hubinger, az Anthropic egyik munkatársa állítása szerint több mint 10% az esélye annak, hogy a technológia kipusztíthatja az emberiséget, egy másik kutató, Jacob Coxon pedig felmondása közben azt állította, hogy sem az Anthropic, sem az OpenAI nem cselekszik felelősen. A cikk szerint a törvényjavaslatot Alex Sobel Labour-képviselő terjesztette a Commons elé, és hasonlít a Bernie Sanders által Washingtonban szorgalmazott ASI-tilalomhoz. A levelet aláírók, köztük Floella Benjamin és Zac Goldsmith, azt kérik, hogy Burnham hozzon létre egy olyan keretrendszert, amely megakadályozza a szuperintelligens AI létrehozását.

Az Anthropic vízjelet épít a Claude szövegeibe

Az Anthropic augusztus 11-én bejelentette, hogy a jövőbeli Claude-modellek szöveges kimenetét láthatatlan vízjellel látják el, amely AI-generáltként azonosítja azt. A cég szerint a módszer a Google Gemini-modelljeinél már használt vízjelezésen alapul, míg az OpenAI egyelőre nem vezetett be hasonlót, bár tervezi. A lépés részben az EU AI Act miatt született, amely 2026. augusztus 2. után piacra kerülő AI-modellekhez kötelezővé teszi a vízjelezést. A gyakorlat vitatott: John Gruber technológiai szerző szerint a szöveg vízjelezése torzítja a tartalmat, mivel egy rövid válaszban kevesebb hely van rejtett módosításra, mint egy sok pixelből álló képben. Ezzel szemben John Kirchenbauer, a Vector Institute posztdoktori kutatója azt állítja, hogy a detektálhatóság önmagában nem jelent érdemi minőségromlást a felhasználó számára.

Két amerikai napilap is beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot

A Seattle Times és a Newsday szerzői jogi perben támadta meg az OpenAI-t és a Microsoftot, azt állítva, hogy a cégek engedély nélkül használták fel újságíróik munkáit az AI-modellek betanításához, és a chatbotok gyakran szó szerinti részleteket idéznek riportjaikból. A Microsoftot azért nevezték meg társvádlottként, mert a Copilot az OpenAI technológiájára épül. A per szerint a két kiadó a rendszerek által tárolt másolatok, betanítási adathalmazok és az érintett modellek megsemmisítését is kéri. A lap szerint a felperesek csatlakoznak közel 400 helyi újsághoz, amelyek szerint a chatbotok csökkentik az oldallátogatásokat, ezzel előfizetési bevételtől fosztva meg őket. Az OpenAI és a Microsoft egyelőre nem reagált a megkeresésre, így a vállalatok álláspontja egyelőre nem ismert.