2026. szeptember 20., vasárnap · Társadalom

Tasmániai feltételes szabadlábra helyezést ingatott meg egy AI-hallucináció

A tasmániai igazságügyi minisztérium vizsgálatot indított, miután kiderült, hogy a Parole Board mesterséges intelligencia segítségével készített dokumentumra hivatkozott egy feltételes szabadlábra helyezési döntésben, amely nem létező esetjogot idézett. Az érintett Susan Neill-Fraser 2022-ben szabadult feltételesen, miután 13 évet töltött börtönben partnere, Bob Chappell 2009-es meggyilkolásáért, és a testület olyan feltételt szabott számára, amely megtiltotta, hogy a médiában ártatlanságáról vagy állítólagos téves elítéléséről beszéljen. Tasmania felsőbírósága kedden érvénytelennek nyilvánította ezt a feltételt, mivel az eljárás nem felelt meg a tisztességes eljárás követelményének, és a döntés alapjául szolgáló dokumentum hamis hivatkozást tartalmazott. A Prisoners Legal Service Tasmania saját auditot indított két év Parole Board-döntésének átvizsgálására, hogy kiderítsék, van-e más eset AI-hibára.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

A precedens azt mutatja, hogy egy bírósági testület AI-generált hamis hivatkozása közvetlenül korlátozhatja egy szabadult elítélt alapvető szólásszabadságát, amíg bíróság nem semmisíti meg a döntést.

Források

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. szeptember 20., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A CPS ügyésze kitalált jogi esetre hivatkozott egy brit gyermekbűnügyben

A brit Crown Prosecution Service (CPS) egyik vezető ügyésze, Ravinder Dhillon egy gyermek elleni nemi erőszak ügyében nem létező bírósági precedensre hivatkozott; a Guardian értesülése szerint a kitalált hivatkozást egy internetes keresés AI-összefoglalója szolgáltatta. A döntés arról szólt, hogy egy akkor 11 éves fiút vádat kell-e emelni hétéves húga sérelmére elkövetett állítólagos nemi erőszak miatt; A vádemelés folytatásáról Dhillon döntött áprilisban, majd októberben elismerte, hogy a hivatkozás tévedés volt. A High Court (felsőbíróság) két rangidős bírája szerint a magyarázat „nem kielégítő”, Brian Flanagan, a Maynooth Egyetem jogi docense pedig „súlyos mulasztásnak” nevezte az esetet. A CPS közölte, hogy szigorú AI-irányelve szerint jogi döntést nem hozhat AI; a hiba után gyors belső felülvizsgálatot folytatott le, és tanulságként rögzítette, hogy jogesetet csak megbízható jogi forrásból szabad idézni. A lap szerint ez a második ismert CPS-ügy, az eset pedig a 101. bejegyzés abban a brit nyilvántartásban, amelyet Matthew Lee, a Doughty Street Chambers ügyvédje vezet az igazolt, gyanított és vitatott AI-hibákról.

Az NCSC szerint 2028-ig AI-alapú kártevő fenyegetheti a brit kritikus infrastruktúrát

Az Egyesült Királyság állami kiberbiztonsági hatósága, az NCSC (National Cyber Security Centre) szerint 2028-ig „nagyon valószínű”, hogy mesterséges intelligenciával fejlesztett kártevőt vetnek be a brit kritikus infrastruktúra elleni hackertámadásokban. A Guardian cikke szerint a hatóság szerint ilyen támadás érheti például az erőműveket, repülőtereket és kórházakat. A brit kritikus nemzeti infrastruktúra (CNI) fogalma emellett kiterjed az energia-, közlekedési, védelmi, élelmiszer- és egészségügyi ágazatra is. Az állítás az NCSC saját kockázatbecslése, nem egy már megtörtént esemény.

A Google szerint az iskolák csak a kereséssel együtt tilthatják le az AI-eszközöket

A Google bejelentette, hogy jövőre alapértelmezetten kikapcsolja az AI-eszközöket a K-12 oktatási fiókoknál, és az iskolai adminisztrátoroknak kell majd manuálisan engedélyezniük azokat. A változás a Gemini, a Gemini Notebook, a Gemini a Classroomban és a Google Search szolgáltatásokat egyaránt érinti. A vállalat szerint azonban, mivel a keresőmotorba mélyen beépültek az AI-funkciók, azok az iskolák, amelyek teljesen letiltják az AI-t, elveszítik a Google Search elérését is — a diákok ekkor egy üzenetet látnak majd arról, hogy a keresés nem elérhető. Chris Phillips, a Google oktatási alelnöke a The New York Timesnak elmondta, hogy „a keresés és az AI mélyen összefonódott”. A bejelentéssel egy időben a Google elindította a Guided Learning nevű eszközt is, amely a vállalat szerint egyfajta AI-oktatóként működik, és nem adja meg közvetlenül a válaszokat, hanem a megértést segíti.

A WIRED szerint AI-chatbotok vezetnek túrázókat veszélyes helyzetekbe

A WIRED cikke szerint a Mount Shasta hegyen az amerikai erdészeti szolgálat három 20 éves fiatalt mentett ki, miután felkészületlenül, mesterséges intelligenciás chatbot tanácsára indultak útnak; egy másik látogató egy tiltott táborhelyen vert sátrat, mert állítása szerint az AI azt mondta, megteheti. British Columbiában helikopterrel mentettek ki egy 16 éves fiút a Crown Mountain egyik szikláról, miután túráját részben az Anthropic Claude chatbotjával tervezte, bár később elmondása szerint Google Maps-et és AllTrails appot is használt. A Grand Teton Nemzeti Park vezetője, Chip Jenkins szerint egy év alatt nulláról 26 százalékra nőtt az AI-t útiterv-információhoz használó látogatók aránya. Ugyanakkor az erdészeti szolgálat programvezetője, Nick Meyers szerint egyelőre nem bizonyított, hogy az AI-használat ténylegesen több vészhelyzethez vezetne, és Wyomingban a mentőhívások száma 2026-ban eddig alacsonyabb (312), mint 2025-ben (466) vagy 2024-ben (377) volt.