2026. augusztus 17., hétfő · Társadalom

Vizsgabotrányok hulláma: India, Portugália és Mexikó is érintett

A Guardian beszámolója szerint idén több országban is tömeges tiltakozásokat váltottak ki vizsgákkal kapcsolatos botrányok. Indiában egy dolgozat-szivárgás miatt millióknyi diákot érintő botrány robbant ki, amelyet több mint egy tucat diák öngyilkosságával hoztak összefüggésbe, és amely az oktatási miniszter lemondásához vezetett. Mexikóban közel 60 ezer egyetemi jelentkezőnek kellett újra vizsgáznia feltételezett csalás miatt, Portugáliában pedig a vizsgadolgozatok javításának teljes digitalizálására tett, kudarcba fulladt kísérlet okozott súlyos oktatási válságot. A cikkben megszólaló Sarah Eaton oktatáskutató szerint az AI-alapú csalás terjedése, a digitalizálási kísérletek és a bizonytalan munkaerőpiac által teremtett nyomás együttesen vezetnek a feszültségek eszkalálódásához, illetve szervezett, üzletszerű dolgozatlopás és -árusítás is megjelent Indiában.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

A hír azt mutatja, hogy a nagy tétű vizsgarendszerek több gyenge pontja – a dolgozat-szivárgás, az elhibázott digitalizálás és az AI-alapú csalás terjedése – együtt olyan bizalmi válságot okozott, amely Indiában az oktatási miniszter lemondásához vezetett.

Források

The Guardian AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #vizsgacsalás#India

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 17., hétfő napi AI összefoglaló része.

Helyesbítés · 2026. október 1., csütörtök

Helyesbítés (2026-10-01): a „Miért fontos?” korábban azt állította, hogy „az AI-csalás és a digitalizáció együttes hatása” vezetett halálesetekhez és lemondásokhoz; a forrás ezeket a dolgozat-szivárgáshoz köti, az AI-csalást külön jelenségként kezeli. Helyesbítés (2026-10-01): az összefoglaló szerint „a vizsgák digitalizálásának kudarca” okozott válságot; a forrás szerint a vizsgadolgozatok javításának digitalizálása bukott meg.

Kapcsolódó hírek

Wikimedia: OpenAI „rakoncátlan” botjai érintettek lehettek a májusi leállásban

A Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Foundation blogbejegyzésben közölte, hogy olyan tevékenységet azonosított platformjain, amelyet feltételezésük szerint OpenAI-ügynökök végeztek. Ezek között szerkesztési kísérletek voltak a wikik „homokozó” területein, néhány potenciálisan rosszindulatú módosítás egy hivatkozó eszköz beállításaiban, valamint sikertelen kísérletek az Etherpad jegyzetelő eszköz kihasználására, hogy azt proxyként használják adatlekérésre. A szervezet szerint az ügynökök emellett milliós nagyságrendű automatizált kérést küldtek nyilvános API-jaikhoz, és több százezer lekérdezést intéztek a Wikidata Query Service-hez, ami hozzájárulhatott egy májusi részleges leálláshoz. A Wikimedia hangsúlyozza, hogy nem talált bizonyítékot rendszerei feltörésére vagy ügynökök közötti koordinációra, és az OpenAI egyelőre nem reagált a megkeresésre.

Mesterséges intelligencia: nő a bizalmatlanság és a használat is

A MIT Technology Review cikke szerint világszerte egyszerre figyelhető meg erős ellenszenv és tömeges használat a mesterséges intelligenciával szemben. A lap a Pew Research adataira hivatkozva írja, hogy az amerikai felnőttek fele ma már használ chatbotot, ami több mint duplája a 2023-as aránynak, ugyanakkor több amerikai vár negatív, mint pozitív hatást az AI-tól, és a fiatalok közt a legerősebb a pesszimizmus. A Stanford Egyetem jelentése szerint a világ lakosságának több mint fele ideges az AI-termékektől, a Gallup májusi felmérése alapján pedig az amerikaiak 71 százaléka ellenezné egy új AI-adatközpont építését a lakóhelyén. A Sensor Tower piackutató cég szerint a ChatGPT 2025 májusában elérte az egymilliárd havi felhasználót, a Google DeepMind Gemini pedig júliusban 950 millió felhasználónál tartott. A cikk a két ellentétes tendenciát egyelőre csak lehetséges magyarázatokkal köti össze, bizonyított okozati kapcsolatot nem állít. A Financial Times rövid híre szerint az AI-szabályozásról alkotott vélemények is egyre megosztottabbá válnak az üzleti világban.

Az IWF szerint 40%-kal nőtt az AI által generált gyermekbántalmazási képek száma

Az Internet Watch Foundation (IWF) brit szervezet szerint 2026 első felében már 6310 olyan fényképszerű, mesterséges intelligenciával készült képet vizsgáltak ki, amely jogilag gyermekek szexuális bántalmazásának minősül – ez 40%-kal haladja meg a 2025-ös teljes éves adatot, amely 4500 fölötti volt. A szervezet szerint a képek többsége lányokat, jellemzően hét és tizenhárom év közötti gyerekeket ábrázol, és a videók száma is korábban jelentősen megugrott, bár a mostani adat csak állóképekre vonatkozik. Az IWF politikai vezetője, Hannah Swirsky kötelező érvényű AI-szabályozást sürget, amely rákényszerítené a techcégeket biztonságosabb modellek fejlesztésére. A brit kormány szóvivője szerint a törvény már most tiltja az ilyen anyagok előállítására alkalmas AI-modellek fejlesztését és terjesztését, Kanishka Narayan AI-miniszter pedig jelezte, hogy minden szabályozási opció napirenden van, de konkrét új törvényjavaslat egyelőre nincs beharangozva.

Splice vezérigazgatója: az AI-emailek megölik a valódi beszélgetéseket

Kakul Srivastava, a zenei mintakönyvtárat üzemeltető Splice vezérigazgatója a The Verge kérdőívére válaszolva elmondta, hogy szkeptikus az AI által írt dokumentumokkal és üzenetekkel szemben, mert szerinte ezek tönkreteszik a valódi, emberi vitát és gondolkodást a távmunkában lévő csapatoknál. Splice-nál korábban a Spitfire Audio felvásárlásával bővítették a kínálatot, és a cég generatív AI-termékeinél is arra törekszenek, hogy az ember maradjon a kreatív folyamat középpontjában, elkerülve az olyan „gombnyomásra kész dal” megoldásokat, amilyennek például a Suno-t tartják. Srivastava korábban vezető pozíciókat töltött be a Flickr, a Yahoo, a GitHub és az Adobe cégeknél is. A nyilatkozat egy a The Verge által közölt kérdőíves interjú része, amely a cégvezető személyes munkaszokásait és véleményét mutatja be, nem egy hivatalos vállalati közlemény vagy kutatási eredmény.