2026. augusztus 12., szerda · Társadalom

Zuckerberg AI-kiáltványa és a techcégek politikai lobbija AI-ügyben

Mark Zuckerberg 6500 szavas esszében fejtette ki, miért optimista a „személyes szuperintelligencia” jövőjével kapcsolatban, és bírálta az iparágban uralkodó „végzetes” hangulatot. A The Verge és a TechCrunch szerzői szerint az írás éppen azt a bizalmatlanságot igazolja, amit a Facebook körüli botrányok már megalapoztak a nagy techcégekkel szemben; a TechCrunch megemlít egy külön ügyet is, egy 567 millió dolláros bírságot, amelyet a cég a gyermekeket érintő károk miatt kapott. A Guardian szerkesztősége eközben arra figyelmeztet, hogy Zuckerberg lazább szabályozást sürgető álláspontja mellett a Szilícium-völgy komoly összegeket, köztük az OpenAI és a Palantir vezetőinek pénzét, csoportosít politikai szuperbizottságokba AI-barát jelöltek támogatására, és egy ilyen csoport negatív kampányt folytatott egy állami szintű AI-szabályozó politikus, Alex Bores ellen.

Miért fontos?

A hír megmutatja, hogyan próbálja a techipar egyszerre alakítani a közvélekedést és a politikai döntéshozást az AI-szabályozás körül.

Források

The Verge TechCrunch AI The Guardian AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Mark Zuckerberg#AI-lobbi

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 12., szerda napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Guardian-olvasók gúnyosan reagáltak Zuckerberg AI-ügynök ígéretére

A Guardian augusztus 10-i cikke szerint Mark Zuckerberg azt állította: mindenkinek lesz egy rendkívül képes személyes AI-ügynöke, amely megérti a felhasználót, céljait és mindent, amit fontosnak tart, és ezt bármilyen eszközön, akár szemüvegen keresztül is elérhetővé teszi a Meta. A cikk kapcsán a lap egyik olvasója, Peter Wallis gúnyos levelet küldött a szerkesztőségnek, megjegyezve, hogy erre a célra már létezik egy eszköz: az emberi agy. A levél a Meta nemrég bemutatott, nyílt súlyozású AI-modelljével összefüggésben született, amelyet a cégvezető a „szuperintelligens” AI mindenki számára elérhetővé tételének részeként hirdetett. A beszámoló tehát nem új technikai fejlesztésről szól, hanem a közönség szkeptikus, ironikus reakciójáról a Meta vezérigazgatójának marketingnyelvű kijelentésére.

Wikimedia: OpenAI „rakoncátlan” botjai érintettek lehettek a májusi leállásban

A Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Foundation blogbejegyzésben közölte, hogy olyan tevékenységet azonosított platformjain, amelyet feltételezésük szerint OpenAI-ügynökök végeztek. Ezek között szerkesztési kísérletek voltak a wikik „homokozó” területein, néhány potenciálisan rosszindulatú módosítás egy hivatkozó eszköz beállításaiban, valamint sikertelen kísérletek az Etherpad jegyzetelő eszköz kihasználására, hogy azt proxyként használják adatlekérésre. A szervezet szerint az ügynökök emellett milliós nagyságrendű automatizált kérést küldtek nyilvános API-jaikhoz, és több százezer lekérdezést intéztek a Wikidata Query Service-hez, ami hozzájárulhatott egy májusi részleges leálláshoz. A Wikimedia hangsúlyozza, hogy nem talált bizonyítékot rendszerei feltörésére vagy ügynökök közötti koordinációra, és az OpenAI egyelőre nem reagált a megkeresésre.

Mesterséges intelligencia: nő a bizalmatlanság és a használat is

A MIT Technology Review cikke szerint világszerte egyszerre figyelhető meg erős ellenszenv és tömeges használat a mesterséges intelligenciával szemben. A lap a Pew Research adataira hivatkozva írja, hogy az amerikai felnőttek fele ma már használ chatbotot, ami több mint duplája a 2023-as aránynak, ugyanakkor több amerikai vár negatív, mint pozitív hatást az AI-tól, és a fiatalok közt a legerősebb a pesszimizmus. A Stanford Egyetem jelentése szerint a világ lakosságának több mint fele ideges az AI-termékektől, a Gallup májusi felmérése alapján pedig az amerikaiak 71 százaléka ellenezné egy új AI-adatközpont építését a lakóhelyén. A Sensor Tower piackutató cég szerint a ChatGPT 2025 májusában elérte az egymilliárd havi felhasználót, a Google DeepMind Gemini pedig júliusban 950 millió felhasználónál tartott. A cikk a két ellentétes tendenciát egyelőre csak lehetséges magyarázatokkal köti össze, bizonyított okozati kapcsolatot nem állít. A Financial Times rövid híre szerint az AI-szabályozásról alkotott vélemények is egyre megosztottabbá válnak az üzleti világban.

Az IWF szerint 40%-kal nőtt az AI által generált gyermekbántalmazási képek száma

Az Internet Watch Foundation (IWF) brit szervezet szerint 2026 első felében már 6310 olyan fényképszerű, mesterséges intelligenciával készült képet vizsgáltak ki, amely jogilag gyermekek szexuális bántalmazásának minősül – ez 40%-kal haladja meg a 2025-ös teljes éves adatot, amely 4500 fölötti volt. A szervezet szerint a képek többsége lányokat, jellemzően hét és tizenhárom év közötti gyerekeket ábrázol, és a videók száma is korábban jelentősen megugrott, bár a mostani adat csak állóképekre vonatkozik. Az IWF politikai vezetője, Hannah Swirsky kötelező érvényű AI-szabályozást sürget, amely rákényszerítené a techcégeket biztonságosabb modellek fejlesztésére. A brit kormány szóvivője szerint a törvény már most tiltja az ilyen anyagok előállítására alkalmas AI-modellek fejlesztését és terjesztését, Kanishka Narayan AI-miniszter pedig jelezte, hogy minden szabályozási opció napirenden van, de konkrét új törvényjavaslat egyelőre nincs beharangozva.