2026. július 22., szerda · Szabályozás

Bíróság jóváhagyta az Anthropic 1,5 milliárd dolláros szerzői jogi egyezségét

Egy amerikai szövetségi bíró hétfőn jóváhagyta az Anthropic 1,5 milliárd dolláros csoportos keresetben kötött egyezségét szerzőkkel és kiadókkal, akik azzal vádolták a vállalatot, hogy szerzői jogvédelem alatt álló könyveket használt AI-modelljeinek betanításához. A The Verge és az Ars Technica beszámolói szerint az egyezség a valaha volt legnagyobb szerzői jogi kárrendezés: az érintett szerzők művönként mintegy 3000 dollárt kapnak, ami a bírónő megállapítása szerint a törvényi minimum kártérítés négyszerese. Az osztálytagok 91 százaléka benyújtotta igényét, mindössze 350-en léptek ki. A bírónő csökkentette az ügyvédi díjakat: a kért 12,5 százalékról kevesebb mint 7 százalékra, körülbelül 101 millió dollárra mérsékelte az összeget. Az Anthropic ellen továbbra is folynak más szerzői jogi perek, amelyek vitatják a művenkénti kártérítés összegét.

Miért fontos?

A valaha volt legnagyobb szerzői jogi egyezség precedenst teremthet az AI-cégek és tartalomjogosultak közötti vitákban.

Források

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. július 22., szerda napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Ausztrália a mesterséges intelligencia szabályozásának útvesztőjében: a kormány egyensúlyoz a védelem és a befektetés között

Az ausztrál kormány a mesterséges intelligencia gyors térnyerése által okozott többrétű kihívásokkal küzd – a The Guardian podcastja szerint az eddigi reformlépések lassúak voltak, miközben a miniszterelnöktől egy nagy horderejű beszédet vártak szerdán a technológia kezelésének kormányzati megközelítéséről. A tudósítás kiemeli, hogy a kabinet egyszerre próbálja ösztönözni az új iparágakat és a beruházási lehetőségeket, miközben védi a munkavállalókat az automatizáció kockázataival szemben. A cikk szerint a mesterségesintelligencia-vállalatok az ausztrál szerzői jogi szabályok fellazítását szorgalmazzák, ami felháborodást váltott ki a művészek körében, és megosztja a kormányzó Munkáspártot. A helyzet rávilágít arra a klasszikus szabályozási dilemmára, amelyben a technológiai innováció támogatása és a társadalmi érdekek védelme között kell egyensúlyt találni.

Ausztrália szerzői jogi vitája: az AI-cégek lobbiznak, a művészek tiltakoznak, a kormánypárt megosztott

Az ausztrál kormány tavaly kizárta, hogy szerzői jogi mentességet adjon az AI-cégeknek a tartalmak felhasználására modelljeik betanításához, ám a The Guardian cikke szerint a technológiai óriások folyamatos lobbija és egy belső kiszivárogtatás újra felszínre hozta a kérdést. A Labor párton belül megosztottság alakult ki: egyes miniszterek az AI-befektetések és adatközpontok vonzását szorgalmazzák, míg mások a szerzői jogok védelmét tartják elsődlegesnek. Anthony Albanese miniszterelnök a héten várhatóan egy nagyszabású beszédben vázolja fel az AI-szabályozás kormányzati irányát, bár a The Guardian szerint ez inkább vízió lesz, mint részletes szakpolitikai bejelentés. Írók és művészek – köztük Anna Funder írónő – felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy műveik engedély nélkül kerülhettek felhasználásra az AI-modellek betanításához.

Az OpenAI-t súlyos szankciók fenyegetik a ChatGPT-naplók eltitkolása miatt a NYT szerzői jogi perben

A New York Times vezette hírszervezetek szankciós indítványt nyújtottak be az OpenAI ellen, azt állítva, hogy a cég éveken át szándékosan félrevezette a bíróságot a ChatGPT-felhasználói naplók kereshetőségével kapcsolatban. Az Ars Technica beszámolója szerint egy újbóli tanúmeghallgatáson derült ki, hogy az OpenAI már a per előtt is képes volt nagy, anonimizált naplómintákon kereséseket végezni, miközben a bíróságon ennek technikai lehetetlenségére hivatkozott. A felperesek szerint ez a magatartás lényeges bizonyítékokat tartott vissza, elhúzta a feltárási eljárást és megnövelte a költségeket. Az OpenAI szóvivője cáfolta a vádakat, és azt állította, hogy a felperesek ügyét gyengíti a korábban ejtett kereseti pontok is, míg a NYT szóvivője szerint a per valójában egyszerűsödött és erősödött.

A Midjourney arra kéri a bíróságot, hogy a hollywoodi stúdiók fedjék fel saját AI-használatukat

A Midjourney a Disney, a Universal és a Warner Bros. elleni szerzői jogi perben arra kéri a bíróságot, hogy a stúdiók ne csak a fogyasztói termékekben megjelenő, hanem teljes körű belső mesterséges intelligencia-használatukra vonatkozó dokumentumokat is kötelesek legyenek bemutatni a feltárási eljárás során. A startup állítása szerint a stúdiók visszatartott iratai bizonyíthatnák, hogy a nagy stúdiók maguk is engedély nélküli szerzői jogi tartalmakra tanítanak AI-modelleket – például belső storyboard-készítéshez –, ami iparági gyakorlatot igazolna, és alátámasztaná a Midjourney fair use védekezését. A stúdiók vezető ügyvédje szerint a kérés csupán halászexpedíció.