2026. augusztus 24., hétfő · Szabályozás

Szerzői jogi szürkezóna: legális-e AI-t betanítani könyveken?

A TechCrunch cikke szerint a ChatGPT, a Gemini és a Claude mögötti AI-modelleket gyakran a szerzők tudta és beleegyezése nélkül betáplált könyvek, cikkek és tanulmányok millióin tanítják be, ami sok szerzőben jogos felháborodást kelt. A cikk felidézi, hogy William Alsup bíró tavaly 1,5 milliárd dolláros egyezségre kötelezte az Anthropicot, de az ítélet lényege szerint magát az AI-betanítást jogszerűnek minősítette, a büntetés a kalózoldalakról származó könyvek jogellenes megszerzéséért járt. A megkérdezett szerzői jogi szakértő, Cathy Gellis szerint ez az érvelés hosszú távon inkább az AI-cégeknek kedvez, mert a bíróság a tanulást olvasáshoz hasonlította, nem másoláshoz. A cikk arra is rámutat, hogy az 1976 óta változatlan amerikai szerzői jogi törvény nem készült fel az ilyen technológiai kérdésekre, ezért a bíróságok esetről esetre kényszerülnek értelmezni azt.

Egy forrás Ehhez a hírhez egy forráslink áll rendelkezésre.

Miért fontos?

Az ügy megmutatja, hogy egy precedensértékű bírósági döntés hogyan formálhatja az AI-cégek jogi mozgásterét a szerzői jogi anyagok felhasználásában.

Források

TechCrunch AI

Kapcsolódó témák

Napi összefoglalók #Anthropic#szerzői jog

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 24., hétfő napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

Bíróság jóváhagyta az Anthropic 1,5 milliárd dolláros szerzői jogi egyezségét

Egy amerikai szövetségi bíró hétfőn jóváhagyta az Anthropic 1,5 milliárd dolláros csoportos keresetben kötött egyezségét szerzőkkel és kiadókkal, akik azzal vádolták a vállalatot, hogy szerzői jogvédelem alatt álló könyveket használt AI-modelljeinek betanításához. A The Verge és az Ars Technica beszámolói szerint az egyezség a valaha volt legnagyobb szerzői jogi kárrendezés: az érintett szerzők művönként mintegy 3000 dollárt kapnak, ami a bírónő megállapítása szerint a törvényi minimum kártérítés négyszerese. Az osztálytagok 91 százaléka benyújtotta igényét, mindössze 350-en léptek ki. A bírónő csökkentette az ügyvédi díjakat: a kért 12,5 százalékról kevesebb mint 7 százalékra, körülbelül 101 millió dollárra mérsékelte az összeget. Az Anthropic ellen továbbra is folynak más szerzői jogi perek, amelyek vitatják a művenkénti kártérítés összegét.

Anthropic az opt-out modellt szorgalmazza ausztrál tartalmak AI-betanításához, az ABC hírkannibalizációtól tart

Az Anthropic beadványában elismerte, hogy nem fog teljes szerzői jogi mentességet kapni Ausztráliában, ezért a kormánytól feltételes jóváhagyást kér egy opt-out modell formájában, amely lehetővé tenné a nagy techcégeknek, hogy ausztrál szerzői jogvédett tartalmakon tanítsák modelljeiket, hacsak a jogtulajdonos kifejezetten nem tiltakozik. A cég egyúttal azt állítja, az AI átalakíthatja az ausztrál gazdaságot és új termelékenységi hullámot hozhat, de elismeri a nemzetbiztonsági és kritikus infrastruktúrával kapcsolatos kockázatokat is. Ezzel szemben az állami ABC és SBS médiumok szigorúbb szabályozást sürgetnek: szerintük az AI-cégeket ugyanazon szerzői jogi, rágalmazási és adatvédelmi szabályoknak kellene alávetni, mint a hagyományos médiát, és be kellene vonni őket a hírekért fizetést előíró ösztönző rendszerbe is. Az ABC beadványában a hazai híripar „kannibalizációjától” óvott, mivel szerintük az AI-szolgáltatások jelenleg szabályozatlanul és kedvezőbb elbánásban részesülnek, mint a bevett ausztrál médiumok. A vitát egy parlamenti AI-bizottság jövő héten Sydney-ben tartandó meghallgatásai viszik tovább, ahová az Anthropic és az OpenAI vezetőit is várják.

Kínai bíróság az AI-produkciós költségeket is figyelembe vette egy szerzői jogi perben

A The Decoder beszámolója szerint egy vuhani bíróság első ízben számította bele az AI-eszközök tokenfelhasználási és licencköltségeit egy szerzői jogi kártérítés kiszámításába. Az ügyben egy cég 2026 elején AI-eszközökkel készített egyórás rövidfilmet, amelyet WeChat-en tett közzé, majd egy másik cég egy nappal később átcímezve, hirdetésekkel ellátva lemásolta azt. A bíróság a művet védett audiovizuális alkotásnak minősítette, mivel az alkotók a script írásától a promptok megtervezésén és az AI-kimenetek kiválasztásán át a végső vágásig minden szakaszban saját kreatív döntéseket hoztak, az AI-t pusztán eszköznek tekintve. A testület a hagyományos tényezők – futásidő, terjesztési kör, jogsértés időtartama – mellett az AI-specifikus költségeket is mérlegelve 20 000 jüan (mintegy 2900 dollár) kártérítést ítélt meg, és javasolta, hogy az alkotók őrizzék meg a scripteket, promptvázlatokat és projektfájlokat bizonyítékként.

Hírességek és Kidron törvényhozási nyomására hátrált a brit kormány az AI-szerzői jogi tervtől

A brit kormány visszavonta azt a tervét, amely engedélyezte volna, hogy mesterségesintelligencia-cégek engedély nélkül használjanak szerzői jogvédett műveket tanításra. A Guardian szerint ebben kulcsszerepet játszott a kreatív iparágak nyomásgyakorlása: Elton John, Paul McCartney, Björn Ulvaeus, Julianne Moore és Thom Yorke is nyilvánosan tiltakozott, Elton John „vesztesnek” nevezte a kormányt. Ugyanakkor a lap szerint legalább ilyen fontos volt Beeban Kidron, a felsőház tagja és filmrendező politikai kampánya, aki törvényhozási módosításokkal fenyegetve szervezte meg az ellenállást. Egy közvélemény-kutatás szerint a brit felnőttek hét tizede támogatta, hogy jogdíjat kapjanak azok a szerzői jogtulajdonosok, akiknek műveit AI-modellek betanítására használták. Kidron arra figyelmeztette az ausztrál miniszterelnököt, Anthony Albanese-t, hogy ne áldozza fel a hazai alkotókat egy hasonló reformmal.