2026. augusztus 2., vasárnap · Társadalom

Billboard-listás szám AI-gyanúba került, de a bizonyítékok vegyesek

A Shoreline Mafia egykori tagja, Fenix Flexin „Rubberz” című dala a Billboard Hot 100 lista 58. helyére került, ám a megjelenés óta sokan azt gyanítják, hogy a szám nagy részét vagy egészét mesterséges intelligencia generálta. Fenix maga tagadja az állítást, de nem tett sokat a gyanú eloszlatására. A The Verge cikke szerint az AI-zenefelismerő eszközök a hangfelvétel esetében nem adtak egyértelmű választ: öt különböző detektor 20–30 százalék közötti esélyt jelzett arra, hogy a szám AI-vel készült vagy AI segítségével jött létre, ami a lap szerint nem tekinthető megbízható bizonyítéknak. Ezzel szemben a szám borítóképét és egy sikerét ünneplő bejegyzést több kép-detektor is 97 százalék feletti biztonsággal jelölt AI-generáltként, a dalszöveget pedig több szövegfelismerő eszköz, köztük a Gemini is AI által írtnak minősítette.

Miért fontos?

A eset jól mutatja, hogy a jelenlegi AI-detektáló eszközök a hangfelvételeknél még megbízhatatlanok, míg a kép- és szövegtartalmaknál sokkal határozottabb eredményt adhatnak.

Források

Említve a tudásbázisban

Kapcsolódó témák

Napi összefoglaló

Ez a hír a 2026. augusztus 2., vasárnap napi AI összefoglaló része.

Kapcsolódó hírek

A LinkedIn vezeti az AI-generált tartalmak rangsorát: a hosszú posztok 41 százaléka mesterséges intelligenciával készül

A Pangram elemzőcég Chrome-bővítményével 2026 áprilisa és júniusa között több mint egymillió bejegyzést vizsgált öt platformon. Az eredmények szerint a 250 szónál hosszabb posztok negyede AI-generált, de a LinkedIn kiemelkedik: a hosszú bejegyzések 41 százalékát jelölte AI-eredetűnek a rendszer. Az X/Twitter hosszú cikkeinél közel 50 százalékos arányt mértek, míg a Substack-en mintegy 10 százalékot; a Reddit hozzászólásai 98 százalékban emberi eredetűek maradtak. A Pangram állítása szerint modelljük hamis pozitív aránya 0,01 százalék, de a forrás megjegyzi, hogy a valós AI-arány akár magasabb is lehet. A tanulmány nem tesz minőségi állítást, a LinkedIn viszont már lépéseket tett az AI-posztok visszaszorítására.

Új "humanizáló" eszköz képes eltüntetni az AI-generált szöveg jeleit – tudósok aggódnak

Jie Ding, a University of Minnesota gépi tanulás kutatója június 20-án közzétett egy akadémiai célú "humanizáló" eszközt, amely tudományos cikkek és pályázatok nyelvezetét a szerző saját stílusához igazítja, miközben eltávolítja az AI-használat nyelvi nyomait. A Pangram AI-detektáló platform vezérigazgatója, Max Spero szerint az eszköz egyelőre nem túl kifinomult, és a Pangram az átalakított szövegek nagy részét felismeri – bár nem mindet. Egyes kutatók, köztük Francisco Maria Calisto (University of Lisbon), dicsérik a megoldást, míg mások, például Cassidy Sugimoto (Carnegie Mellon University) attól tartanak, hogy az ilyen eszközök arra csábítják a tudósokat, hogy az AI-használatot ne vallják be. A Nature cikke szerint több kiadó megengedi az AI korlátozott használatát kéziratok készítésekor, de annak bejelentését megkövetelik.

Apple bug bounty rendszerét eláraszlották az AI-generált hamis hibajelentések

A Financial Times szerint Apple bug bounty programjába annyi mesterséges intelligenciával generált, hamis vagy hallucinált sebezhetőségi jelentés érkezett, hogy a vállalat korlátozta a beküldhető hibajelentések számát, és 30 napos várakozási időt vezetett be a kutatók számára. A cikk szerint az olasz Bynario startup ChatGPT segítségével talált egy valódi, akár 100-200 ezer dollár feketepiaci értékű macOS-sebezhetőséget, amelyet emiatt nem tudott időben jelenteni, mivel Apple már lezárta a további beküldéseket – a vállalat később felvette velük a kapcsolatot. A forrás szerint Apple maga is Anthropic és OpenAI mesterséges intelligenciáját használja sebezhetőségek felderítésére, legutóbbi frissítései pedig ötször annyi javítást tartalmaztak a szokásosnál. Egy Sophos-szakértő szerint a bug bounty programok szerepe a sebezhetőségek felfedezéséről azok gépi sebességű validálására szűkült.

New York-i iskola elhalasztotta a humanoid robot tanársegéd bevezetését

A The Guardian cikke szerint az észak New York-i Salamanca városi iskolakörzet felfüggesztette egy 60 000 dolláros programot, amely a Realbotix cég Sally nevű humanoid robotját állította volna be tanársegédnek. A kerület vezetője szerint a robotot kifejezetten a technológia és robotika órákra tervezték, hogy a diákok megismerjék annak karbantartását, frissítését és hibaelhárítását, illetve hogy a vidéki, mindössze 6000 lakosú település tanulói ne kelljen 1-2 órát utazniuk hasonló technológiához. A tervet a nyilvános felháborodás miatt állították meg, a döntés helyi és ideiglenes jellegű. A cikk szerzője szerzői véleményként vet fel kritikus kérdéseket a robot pedagógiai hasznosságával kapcsolatban, ez azonban nem tényállítás, hanem újságírói kommentár.