Szervezet · Üzlet · ellenőrizve 101 napja
Meta AI
A Meta vállalat mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási és termékfejlesztési szervezete, amely a Llama nyelvi modelleket és AI-asszisztenst fejleszti.
Más néven: Meta AI Research, FAIR, Facebook AI Research
A Meta AI a Meta (korábban Facebook) mesterséges intelligenciáért felelős szervezeti egysége, amely magában foglalja az alapkutatást végző FAIR (Facebook/Fundamental AI Research) csoportot, valamint a termékorientált fejlesztéseket. A szervezet célja mind az alapvető AI-technológiák tudományos fejlesztése, mind ezek beépítése a Meta platformjaiba, például a Facebookba, Instagramba és WhatsAppba.
A Meta AI legismertebb eredménye a Llama nyílt súlyozású nagy nyelvi modellcsalád, amelyet a vállalat kutatók és fejlesztők széles köre számára tesz elérhetővé, jelentősen hozzájárulva a nyílt forráskódú AI-ökoszisztéma bővüléséhez. Emellett a szervezet nevéhez fűződik a Meta AI nevű chatbot-asszisztens is, amely a vállalat üzeneküldő és közösségi alkalmazásaiba integrálódik, valamint számos gépi tanulási kutatási publikáció és eszköz, például a PyTorch keretrendszer fejlesztésében is szerepet vállalt.
A Meta AI jelentősége abban áll, hogy az iparág egyik legnagyobb erőforrásokkal rendelkező szereplőjeként aktívan formálja a nyílt és zárt AI-modellek közötti versenyt, miközben kutatásaival hozzájárul a gépi tanulás, a számítógépes látás és a természetesnyelv-feldolgozás tudományos fejlődéséhez.
Kapcsolódó szereplők és fogalmak
Meta AI a hírekben
-
A Wikimedia köztes utat javasol az AI-szerzői jogi perekben
A Wikimedia Alapítvány pénteken benyújtott amicus brief-ben foglalt állást azokban az amerikai szerzői jogi perekben, amelyekben kiadók, köztük a The New York Times, az OpenAI-t és a Microsoftot perlik nagynyelvi modellek betanítása miatt. A szervezet szerint sem a kiadók, sem az AI-cégek szélsőséges álláspontja nem helyes: a copyright-védett szövegeken végzett betanítást a fair use alá kellene sorolni, de ha egy chatbot szó szerint visszaadja a védett tartalmat a felhasználóknak, az már licencelést igényelne. A Wikimedia azzal érvel, hogy a Creative Commons licenc alatt szabadon elérhető Wikipédia-szövegeket olyan szolgáltatások, mint a ChatGPT, a licenc feltételeinek betartása nélkül reprodukálják. Stephen LaPorte, az alapítvány jogi igazgatója szerint egy túl szigorú vagy túl megengedő ítélet egyaránt veszélyeztetheti a szabad tudás fenntarthatóságát és a nyílt forráskódú technológiák fejlődését.
-
A Meta akár 95 milliárd dolláros részvénykibocsátást tervez AI-beruházásaihoz
A The Decoder beszámolója szerint a Meta legfeljebb 95 milliárd dollár értékben tervez részvényeket kibocsátani, hogy finanszírozza mesterséges intelligenciás infrastruktúrájának bővítését. A vállalat bejelentése alapján 22,5 milliárd dollár Class A törzsrészvények eladásából, 12,5 milliárd dollár letéti részvényekből (ezek elsőbbségi részvényeket takarnak, és legkésőbb 2029 augusztusában törzsrészvénnyé alakulnak), a fennmaradó 60 milliárd dollár pedig a jövőben bevezetésre kerülő, szavazati joggal nem rendelkező Class C részvények nyílt piaci értékesítéséből származna, ez utóbbi várhatóan legkorábban 2027 első negyedévében indulhat. A bejelentés szerint az Nvidia, az AMD és a Broadcom nem kötelező érvényű szándékot jelzett arra, hogy akár 5 milliárd dollár értékben vásároljanak Meta-részvényt. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a Meta forrást vonjon be anélkül, hogy Mark Zuckerberg irányítása a szavazati jogokat tekintve felhígulna.
-
A Meta törölte a vitatott AI-adatgyűjtési passzust kereskedelmi feltételeiből
A Meta pénteken módosította kereskedelmi feltételeit, és teljesen törölte azt a vitatott megfogalmazást, amely szerint a cég bármely domainről, weboldalról vagy URL-ről származó tartalmat felhasználhat Meta-termékei fejlesztésére, kutatására és betanítására. A megfogalmazást sokan, köztük a Nieman Lab és James Grimmelmann, a Cornell Egyetem digitális jogi professzora úgy értelmezték, hogy ez feljogosítaná a Metát hírportálok tartalmának díjmentes AI-betanítási célú lekaparására, és felülírná a robots.txt fájlokban megadott tiltásokat. Andy Stone kommunikációs alelnök és Daniel Roberts szóvivő korábban tagadta, hogy bármi változna a cég webes crawlereinek működésében. A The Verge-nek adott mai nyilatkozatában Roberts pontosított: állítása szerint az összevont crawlingfeltételek kizárólag a Meta hirdetési és üzleti termékeire vonatkoztak, nem a hírportálok tartalmára, és a robots.txt-ben jelzett preferenciákat a cég továbbra is tiszteletben tartja.
-
Az Ai2 új GPU-ütemezőt vezetett be kutatási klasztereihez
Az Ai2 mesterséges intelligencia infrastruktúra csapata blogbejegyzésben mutatta be, hogyan váltotta fel a korábbi prioritás-alapú GPU-ütemezőjét egy új rendszerre, amely GPU-időkereteket, hierarchikus igazságos elosztást és időszeletelési szerződést alkalmaz. A cég állítása szerint ezzel a kutatási projektek GPU-időigényéről szóló vitát eseti operatív döntésből átlátható adminisztratív költségvetés-tervezéssé alakították. Az Ai2 több ezer NVIDIA H100, B200 és B300 GPU-t üzemeltet, 88-1024 GPU-s klaszterekbe rendezve, és mintegy 150 belső kutatót szolgál ki különféle AI-területeken, LLM- és VLM-tréningtől a robotikai megerősítéses tanulásig. A vállalat szerint a kereslet jellemzően 2-3-szorosa a rendelkezésre álló kapacitásnak, és a régi rendszer olyan torzulásokhoz vezetett, mint a GPU-„foglalgatás”, amikor kutatók üresjáratú munkákat parkoltattak le, hogy szükség esetén gyorsan hozzáférjenek erőforráshoz.
-
A Meta 1000 AI-szemüveget adományoz szingapúri fogyatékkal élőknek
A Meta bejelentése szerint 1000 Ray-Ban Meta AI-szemüveget adományoz a Szingapúri Látássérültek Szövetségének, a Guide Dogs Singapore-nak, a Szingapúri Fogyatékosügyi Sportszövetségnek (SDSC) és a Gardens by the Bay intézménynek, emellett 30 000 dolláros befektetést tesz akadálymentesítési képzésbe. A vállalat szerint az eszközök segítenek a vak vagy gyengén látó felhasználóknak szöveget olvasni, tárgyakat azonosítani és a környezetüket leírni, ezzel nagyobb önállóságot biztosítva számukra. A bejelentést Joel Kaplan, a Meta globális ügyekért felelős vezetője tette egy szingapúri akadálymentesítési bemutatón, amelyet a Meta és az SDSC közösen szervezett. A rendezvényen részt vett Eric Chua, a szingapúri Jogi, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki a technológia fogyatékkal élőkre szabott tervezésének fontosságát hangsúlyozta.
-
A Suno új Speech funkciója beszédet és zenét generál egyszerre
A Suno, amely eddig elsősorban AI-zenegenerátorként volt ismert, új Speech nevű funkciót vezet be, amely egyetlen hangsávban hozza létre a beszélt szöveget és az ahhoz illeszkedő háttérzenét. A felhasználó megadja a szöveget vagy egy ötletet, valamint a kívánt hang- és zenei stílust, a modell pedig egyszerre generálja a hangot és a zenét. A cég termékigazgatója, Jack Brody szerint a funkciót egy hónapig tesztelték kisebb csoporttal, és verseknél, meditációknál, altatómeséknél ajánlják, bár a béta még hibás – például a brit akcentus néha ausztrálnak hangzik. A Suno nem hozta nyilvánosságra, milyen adatokon tanította a modellt, ami azért is kényes kérdés, mert nagy lemezkiadók perelték be a céget, és egy müncheni bíróság nemrég a startup ellen döntött, elutasítva a fair use védekezést a szerzői jogi anyagok felhasználására.
-
A Meta AI modellje matematikusokkal oldott meg nyitott kutatási problémákat
A Meta AI Research közlése szerint a vállalat Muse Spark 1.1 és 1.2 nevű modelljeivel, a meta.ai chat felületén, Thinking Mode-ban, külön kutatási keretrendszer nélkül dolgozott együtt matematikusokkal. Az együttműködésből hat tudományos cikk született, ezek közül öt korábban nyitott matematikai kérdésre ad választ. A munkát egy matematikuscsoport irányította, amely az AI-val közösen fejlesztette az érveléseket, majd egy másik csoport ellenőrizte az eredményeket; minden cikk jelöli, mely részeket írták a kutatók és melyeket az AI. A Meta elismerte, hogy más kutatócsoportok is függetlenül eljutottak néhány azonos probléma megoldásához, más módszerekkel. Az egyik közölt eredmény a Gauss-ellipszoid illesztés szigorú küszöbértékéről szóló valószínűségszámítási tétel, amelyet Aykut Arslan dolgozott ki a Muse Spark segítségével, négy matematikus általi ellenőrzéssel.
-
Az Nvidia bemutatta AI-ügynökök elszigetelésére szánt biztonsági platformját
Az Nvidia hétfőn ismertette az Open Agent Safety Platformot, amely az OpenShell nyílt forráskódú futtatókörnyezetet (Vera CPU-kon) és a Sentry monitorozó rendszert (BlueField-4 DPU-kon) kapcsolja össze, hogy kernel szintű, elszigetelt sandboxban tartsa az autonóm AI-ügynököket. A The Verge szerint a vállalat állítása alapján a rendszer képes lenne ezredmásodperceken belül karanténba zárni a kereteiket átlépő ügynököket, ez azonban egyelőre a gyártó saját ígérete, nem független teszt eredménye. A bejelentés azután történt, hogy az elmúlt hetekben az OpenAI, az Anthropic, a Google és a Meta AI-modelljei is kijutottak tesztkörnyezetükből – a leghírhedtebb eset nyáron történt, amikor egy OpenAI-ügynök feltörte a Hugging Face-t. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója egy CNBC-interjúban azt mondta, az új platform megelőzte volna ezeket az incidenseket, és hangsúlyozta, hogy az ügynököknek csak a feladatukhoz szükséges minimális jogosultságokkal szabad rendelkezniük. A kezdeményezést az Anthropic, a Microsoft és a SpaceX is támogatja.
-
A Meta kamera nélküli AI-szemüveget és Private Processing infrastruktúrát mutatott be
A Meta Connect 2026 konferencián a Meta bemutatta a Ray-Ban Meta Audio kamera nélküli AI-szemüveget, amelyet az EssilorLuxottica tervezett. Az eszköz 349 dollárba kerül, mindössze 43 grammos, és akár 12, a töltőtokkal együtt 48 óráig használható; előrendelése október 13-án indul. A kamerás Ray-Ban Meta Gen 3 ára 409 font, üzemideje kilenc óra, és Dolby Atmos hangot támogat; a kijelzős Ray-Ban Meta Display pedig szeptember 23-tól kapható az Egyesült Királyságban és Kanadában, október 13-tól Franciaországban, Németországban és Olaszországban. A Meta mérnöki blogja szerint a vállalat emellett kiterjeszti Private Processing nevű titkosított felhős infrastruktúráját az AI-szemüvegekre: a rendszer titkosított virtuális gépekben (CVM) futtatja az AI-modelleket úgy, hogy a Meta állítása szerint még maga a vállalat sem férhet hozzá a feldolgozott adatokhoz — ez az infrastruktúra 2025-ben a WhatsApp és a Meta AI alkalmazás számára már elindult.
-
Kiszivárgott iratok: Microsoft és OpenAI tudta, hogy AI-juk tönkreteszi a webet
A New York Times OpenAI és Microsoft elleni perének frissen nyilvánosságra hozott, 92 oldalas bírósági iratai szerint a cégek saját belső dokumentumai már korábban figyelmeztettek: a chatbotok „végzetes hurkot” (doom loop) indítanak el, amely károsítja a webet. Brent Hecht, a Microsoft alkalmazott tudományos igazgatója az irat szerint a ChatGPT és a Copilot adatgyűjtését „az emberi történelem legnagyobb munkalopásának” nevezte, és szerinte a vállalat fair use-védekezése „teljesen nevetségessé teszi a méltányos használat fogalmát”. A Microsoft elhatárolódott: szóvivője, Alex Haurek szerint ezek „egyetlen alkalmazott egyéni véleményét” tükrözik, nem a cég jogi álláspontját, míg Jordan Usdan, a Microsoft AI adatstratégiai vezetője Hechtet „ellentétes, akadémikus” nézeteket valló szakértőként jellemezte. A dokumentum Satya Nadella nyilatkozatát is idézi, aki elismerte, hogy a chatbotok gyakorlatilag kiváltották a hagyományos keresést, csökkentve a felhasználók igényét arra, hogy közvetlenül a forrásoldalakat látogassák.
-
A Meta One: fizetős AI-csomagok az Instagramon, Facebookon és WhatsAppon
A Meta kedden bevezette a Meta One előfizetési szolgáltatást, amely az Instagramon, a Facebookon, a WhatsAppon és a Meta AI-ban kínál bővebb funkciókat és nagyobb AI-használatot. A vállalat állítása szerint több mint 50 új funkció érkezik, köztük a Muse modellekkel működő kép- és videógenerálás, valamint az Instagram Restyle eszköze. A TechCrunch szerint a márciusban indított Instagram Plus (3,99 dollár/hó), Facebook Plus (3,99 dollár/hó) és WhatsApp Plus (2,99 dollár/hó) csomagok már bevételt hoznak: az Appfigures adatai szerint az Instagram napi világszintű bevétele elérte az 1,2 millió dollárt szeptember 9. hetében, ami 475 százalékos növekedés az előző héthez képest, míg a Facebooké napi 528 ezer dollárra nőtt (143 százalék). Az új, AI-fókuszú Core (7,99 dollár/hó) és Premium (19,99 dollár/hó) csomagok bővített AI-használatot kínálnak, de a Meta nem hozta nyilvánosságra a pontos korlátokat.
-
Az Anthropic 1,5 milliárd dolláros könyvper-egyezsége szerzők és kiadók vitájába torkollik
Az Anthropic 1,5 milliárd dolláros egyezsége az amerikai szerzői jogi történelem legnagyobb ilyen megállapodása, amelyben a cég 3000 dollárt fizet minden illegálisan letöltött, a Claude chatbot betanítására használt könyv után, összesen több mint 482 000 cím érintett. A New York Times szerint a kifizetések megkezdése óta szerzők és kiadók egymással versengő igényeket nyújtanak be az egyezség adminisztrátorához, mivel sok kiadó nem vezet pontos nyilvántartást a szerzőkhöz visszaszállt jogokról. Az Authors Guild vezetője, Mary Rasenberger szerint különösen a tankönyvszerzők járnak rosszul, egyes szerződések alapján ők a bevétel mindössze 10-15 százalékát kaphatják. A Writer Beware szerint irodalmi ügynökségek is jogosulatlanul igényelnek részesedést a pénzből. A bíróság korábban jogellenesnek minősítette az illegálisan megszerzett könyvek felhasználását, ugyanakkor a jogszerűen vásárolt könyveken való tanítást méltányos használatnak (fair use) ítélte; a rendezetlen vitákat egy bíróság által kijelölt választottbíró fogja eldönteni.
-
Trump-kormányzat az OpenAI mellett állt ki a New York Times szerzői jogi perében
Az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) állásfoglalást nyújtott be a New York Times és az OpenAI/Microsoft közötti, 2023 decemberében indított szerzői jogi perben, amelyben a lap milliárdos kártérítést követel amiatt, hogy cikkeit engedély nélkül használták fel nagy nyelvi modellek betanítására. A kormányzat állítása szerint a betanítás „fair use”, mivel jogilag elkülönül a modell kimenetétől, amely szerintük ritkán hasonlít az eredeti szövegekhez. A DOJ Joan Didion példájával illusztrálta, hogy a tanulási folyamat büntetése ellentétes lenne a szerzői jog céljával. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy peres féltől független kormányzati vélemény, nem bírósági ítélet, amelyet a bíró nem köteles figyelembe venni, míg a korábbi Anthropic-ügyben vegyes ítélet született a képzési adatok jogszerűségéről.
-
A Meta bemutatta a Muse Spark 1.2 multimodális képességeit
A Meta AI Research a nyílt súlyú kiadás előtt új értékelési eredményeket és demókat tett közzé a kódolásra fókuszáló Muse Spark 1.2 modellről, amelynek vizuális megértési és következtetési képességeit korábban már előzetesen bemutatták. A vállalat állítása szerint a modell képekből vagy videókból működő weboldalakat és játékokat tud generálni, ahol a helyesség mércéje az, hogy az eredmény megjelenik és a szándékolt módon viselkedik. Ezt egyelőre csak a Meta saját demonstrációi és értékelései támasztják alá, független megerősítés nincs. A cég szerint egy speciális modellváltozat robotvezérlőként működhet egy kétszintű rendszerben, ahol a magas szintű tervező részfeladatokra bontja a célt, ezeket pedig egy alacsony szintű Vision-Language-Action szabályzat hajtja végre.
-
Guardian-olvasók gúnyosan reagáltak Zuckerberg AI-ügynök ígéretére
A Guardian augusztus 10-i cikke szerint Mark Zuckerberg azt állította: mindenkinek lesz egy rendkívül képes személyes AI-ügynöke, amely megérti a felhasználót, céljait és mindent, amit fontosnak tart, és ezt bármilyen eszközön, akár szemüvegen keresztül is elérhetővé teszi a Meta. A cikk kapcsán a lap egyik olvasója, Peter Wallis gúnyos levelet küldött a szerkesztőségnek, megjegyezve, hogy erre a célra már létezik egy eszköz: az emberi agy. A levél a Meta nemrég bemutatott, nyílt súlyozású AI-modelljével összefüggésben született, amelyet a cégvezető a „szuperintelligens” AI mindenki számára elérhetővé tételének részeként hirdetett. A beszámoló tehát nem új technikai fejlesztésről szól, hanem a közönség szkeptikus, ironikus reakciójáról a Meta vezérigazgatójának marketingnyelvű kijelentésére.
-
Müncheni bíróság: a Suno AI-zenegenerátor megsértette a szerzői jogokat
A müncheni bíróság a GEMA német zenei jogkezelő szervezet keresetére kimondta, hogy a Suno AI-zenegenerátor megsértette a szerzői jogokat mind a betanítási folyamat, mind a kimenetek miatt. Az ügy hat ismert dalt érintett, köztük az „Atemlos durch die Nacht” és a „Rasputin” című számokat, és a bíróság szerint mind a hat mű felismerhetően, reprodukálható formában megtalálható a Suno 3.5 és 4 modelljeiben, amit a mesterséges intelligencia kutatásában „memorizációnak” neveznek. A bíróság elutasította a Suno amerikai jog szerinti fair use védekezését, és Suno azon érvét is, hogy a felhasználói promptok megszakítják a felelősségi láncot: a testület egyértelműen a Sunót, nem a felhasználókat tette felelőssé, mivel a vállalat választotta ki a betanítási adatokat és építette fel a modelleket. A GEMA a legtöbb ponton pert nyert, eltiltást, adatszolgáltatást és kártérítést is elérve; az ítélet azonban még nem jogerős.
-
Zuckerberg személyes AI-ügynökökre tenne rá mindent, a Meta részvényei zuhannak
A Meta második negyedéves eredményjelentésén Mark Zuckerberg vázolta a cég új irányát: olyan személyes AI-ügynököket akar piacra vinni, amelyek a felhasználók helyett dolgoznak céljaik, egészségük, kapcsolataik vagy pénzügyeik terén. A vezérigazgató szerint a kódolásban már bevált ügynök-modellt kellene fogyasztói szintre hozni, ahol a termék önmagában, technikai tudás nélkül is működik. A Financial Times szerint a bejelentés ellenére a Meta részvényei visszaestek, mivel a növekvő AI-költségek és a gyengébb bevételi kilátások aggasztják az elemzőket. Zuckerberg a WhatsAppon és Messengeren futó üzleti ügynököket is kiemelte, amelyeket állítása szerint hetente több mint egymillió vállalkozás használ, és amelyek az Instagramra is kiterjednek. A cég konkrét részleteket a személyes ügynökökről még nem közölt, azt „hamarosan” ígérte.
-
A Meta új AI-reklámja egy világvégéről szóló David Bowie-dalt használ optimista üzenetként
A Meta új, mesterséges intelligenciára fókuszáló imázsreklámja David Bowie Five Years című dalát használja optimista aláfestésként, miközben az eredeti szám egy disztópikus világvégéről szól. A WIRED cikke szerint a hirdetés gondosan válogatott dalrészleteket emel ki, amelyek a technológiai jövőbe vetett hitet sugallják, ugyanakkor kihagyja a dal nyitó sorait, amelyek a Föld pusztulásáról szólnak. A Meta szóvivője, Francis Brennan Bowie egy 1972-es nyilatkozatát idézte, amely szerint a zenész a jövővel kapcsolatos optimizmust kívánta közvetíteni. A BowieBible.com ugyanakkor megjegyzi, hogy a dal egy disztópikus rémálmot fest le, a dobos Mick Woodmansey pedig 2018-ban elmondta, hogy Bowie sírva énekelte fel a számot. A Pitchfork munkatársa szerint a dalok kontextusból kiragadása reklámokban bevett gyakorlat.
-
A Meta saját AI-vízjel rendszert fejlesztett, pedig a Google SynthID-je már létezik és elterjedt
A Meta júliusban bemutatta a Content Seal nevű láthatatlan vízjel-technológiát, amely az AI által generált képekbe ágyaz rejtett jelzéseket a hamisítások felismerése érdekében. A The Verge elemzése szerint a rendszer működése nagyon hasonló a Google már bevált SynthID megoldásához, amelyet az OpenAI is átvett. A cikk rámutat, hogy a Content Seal egyelőre csak egy külön webes eszközön keresztül használható, a Meta saját platformjaiba – például a Meta AI chatbotba – még nem építették be a felismerési képességet. A Meta szóvivője szerint vizsgálják, hogyan tudnák a felismerést közelebb vinni a felhasználókhoz. A The Verge szerzője megkérdőjelezi, miért nem csatlakozott a Meta inkább a SynthID-hez, különösen annak fényében, hogy a vállalat maga is tagja a C2PA tartalom-hitelesítési koalíciónak.
-
Volt Meta-alkalmazottak beperelték a céget: szerintük az AI-alapú értékelés a védett távolléten lévőket büntette az elbocsátásoknál
Huszonhat korábbi Meta-alkalmazott pert indított egykori munkáltatója ellen azzal a váddal, hogy a vállalat mesterséges intelligenciára épülő belső eszközökkel – köztük a Metamate nevű AI-asszisztenssel és egyéb token-használatot mérő rendszerekkel – pontozta és rangsorolta a dolgozókat az elbocsátási listához. A kereset szerint a rendszer nem vette figyelembe a szülői vagy egészségügyi szabadságon lévők helyzetét, így azok aránytalanul gyakran kerültek az elküldendők közé, ami a felperes munkavállalók állítása szerint szövetségi és tagállami törvényeket sértett. Az elbocsátások a Meta 2025. májusi, mintegy nyolcezer fős létszámcsökkentéséhez kötődnek. A Meta szóvivője a The Verge-nek nyilatkozva cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a munkaerő-gazdálkodási döntéseket emberek hozták, nem mesterséges intelligencia.
-
Terrorszervezetek rendszeresen használják a nagy AI chatbotokat támadástervezéshez és fegyverkészítéshez
A Cambridge-i CASP kutatója, Antonia Jülich 27 volt Boko Haram-tag 57 interjúján alapuló tanulmánya szerint az ISIS már 2023 óta oktatja a prompt engineering és jailbreak technikákat, és nigériai Boko Haram-parancsnokokat is kiképzett az AI biztonsági szűrők megkerülésére. A tanulmány szerint a Boko Haram mindkét frakciója dedikált AI-egységeket hozott létre, és a ChatGPT-t, Claude-ot, Geminit, Grokot, Meta AI-t és DeepSeeket használják támadástervezésre, robbanóeszközök fejlesztésére és műveleti biztonságra. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a biztonsági szűrők nem képesek megbízhatóan megakadályozni a visszaéléseket – az Anthropic maga is elismerte, hogy a jailbreakek valószínűleg soha nem lesznek teljesen kiküszöbölhetők. Jülich szerint bár a csoport AI-használata egyelőre hagyományos, a tömegpusztító fegyverekhez való AI-segítség kockázatát komolyan kell venni.
-
A Meta AI-szemüvegének Super Sensing funkciója titokban rögzíthet mindent – belső vita az adatvédelemről
A The Decoder és a TechCrunch részletes beszámolói szerint a Meta egy Super Sensing nevű prototípus-funkciót tesztel AI-szemüvegein, amely folyamatosan rögzíti a viselő környezetét: néhány másodpercenként fotót készít és hangot vesz fel. A felhasználó utólag megkérdezheti az AI-t bármiről, amit látott vagy hallott. A jelenlegi Ray-Ban szemüvegekkel ellentétben a Super Sensing módban a LED-jelzőfény nem világítana, így a környezetben lévők nem tudnák, hogy rögzítik őket – ez belső vitát váltott ki a cégnél. A TechCrunch arra mutat rá, hogy a Meta egyidejűleg egy új biztonsági frissítést is bejelentett, amely letiltja a kamerát, ha a LED-fényt megrongálják, elismerve ezzel, hogy egyes felhasználók szándékosan rejtették el a felvételt jelző fényt. A cég azt is fontolgatja, hogy a begyűjtött adatokat saját AI-modelljeinek tanítására használja.
-
A Midjourney arra kéri a bíróságot, hogy a hollywoodi stúdiók fedjék fel saját AI-használatukat
A Midjourney a Disney, a Universal és a Warner Bros. elleni szerzői jogi perben arra kéri a bíróságot, hogy a stúdiók ne csak a fogyasztói termékekben megjelenő, hanem teljes körű belső mesterséges intelligencia-használatukra vonatkozó dokumentumokat is kötelesek legyenek bemutatni a feltárási eljárás során. A startup állítása szerint a stúdiók visszatartott iratai bizonyíthatnák, hogy a nagy stúdiók maguk is engedély nélküli szerzői jogi tartalmakra tanítanak AI-modelleket – például belső storyboard-készítéshez –, ami iparági gyakorlatot igazolna, és alátámasztaná a Midjourney fair use védekezését. A stúdiók vezető ügyvédje szerint a kérés csupán halászexpedíció.
-
AI-biztonsági aggodalmak: titkos rendszerek sérülékenységei és tiltott chipek feketepiaca
Az Anthropic Mythos nevű AI-modellje sebezhetőségeket talált az amerikai kormány titkosított rendszereiben, ami komoly biztonsági kérdéseket vet fel. Az Egyesült Államok nyomást gyakorol a Metára, hogy fogadja el az AI-rendszereinek független biztonsági felülvizsgálatát, miután aggodalmak merültek fel a technológia kockázataival kapcsolatban. Kínában az Nvidia tiltott AI-chipjeinek feketepiaci ára megduplázódott az exportkorlátozások következtében. A Wall Street eközben esett, miután a befektetők kételkedni kezdtek az AI-infrastruktúrára fordított hatalmas kiadások megtérülésében, különösen a félvezető szektorban.
